Izomzat.
Izomzat.
VII-ik tábla.
25-IK KÉP A MADÁR IZOMZATA (GATYÁS ÖLYV)
)
25-IK KÉP A MADÁR IZOMZATA (GATYÁS ÖLYV)
A csontváz a madárszervezet megtámasztója, gépezetének szilárd alapja; mozgatói pedig az izmok. Rendkívül fontos feladatukhoz képest igen tökéletesek. Már anyaguk is eltérő a hüllők és emlősök hasonló alkatrészeitől, a mennyiben finomabb rostúak, szivósabbak. Különösen a mellizomzat, mely legnagyobb szerepet játszik a repülésben, aránytalanul nagy; s ezért fogja el a madártest alsó részét, hogy a súlypont ide kerüljön. Nagysága megfelel feladatának, mely a szárnyak lefelé való mozgatásából áll, erre pedig nagyobb erő kell, mint emelésökhöz, a mit részben a levegő ellenállása végez. A hát izmai éppen ezért sokkal gyengébbek. A czomb izomzata a futóknál igen tökéletes, valamint a ragadozóknál is; ellenben a legtöbbet repülőknél s azoknál, melyek a lábra, mint eszközre, nem sokat szorulnak, visszafejlődött. A szárnymozgató izomzat egész szalagrendszerből áll; inak, izmok sokféle módosulást mutatva, bonyolódott, de bámulatos elrendezésben láthatók itt, úgy, hogy ha más nem, a madár szárnya igazán mechanikailag remek gépezet. Nincs olyan tökéletes vitorláshajó, melynek megtévesztően több külön jelentőségű kötélrendszere volna. Különösen feltünő az a válltájékról kiinduló, a mellizomzat külön ágazatának látszó hosszú ínszalagként az alsó kar végéhez erősödő izom, mely a felső- – és alsó karcsontok közt levő bőrhártya (patagium) feszítésére szolgál. A farkizmok szintén fejlettek s nemcsak a kormányzásban van szerepök, hanem egyébként is, pl. a harkályoknál, melyek farkukat támasztóul is használják, vagy a pávánál stb. Nem kevésbbé tökéletesek a nyakizmok – sokkal inkább, mint az emlősöknél – s a sok izületű nyakra hol nyujtó, emelő vagy visszahuzó, forgató hatást gyakorolva, eszközlik annak finom és nagy mozgékonyságát. A fejizmai közt az állmozgatók nincsenek annyira kifejlődve, mint azoknál az állatoknál, melyek élelmöket megrágják. Arczizmaik természetesen nem lehetnek s a csőrkáva emelő és lehuzó izma a fej hátsóbb részeihez tapad. Minél hosszabb csőrű a madár s minél inkább használja csőrét az élelem megszerzésénél, annál erősebbek ez izmai.
Érdekes a madarak bőrizomzata is, mely főleg a tollak felborzolására, felmeresztésére, megrázására, egy szóval a tollazat mozgatására való s így nagy jelentősége van abban a tekintetben is, hogy a madár tollmezét tisztán tarthatja. A bőrizmok vagy csupán csak az egyes tollakra hatnak, vagy pedig egész tolldülőkre; részben a csontokról erednek s a bőrbe ágaznak, részben magában a bőrben vannak s a csontokhoz nem tapadnak. Minden fedőtollat (kivéve az evező- és kormánytollakat) rendesen 4 izomrostocska mozgat, kettő emeli, kettő sülyeszti. Ez az egyes tollakat mozgató izomzat hálózatosan vonja be a bőr bizonyos részeit s a hol a háló szemei forradnak, ott nőnek ki a tollak. A pehelytollaknak ritkán vannak hasonló izomrostocskáik (haris). A szorosabb értelemben vett bőrizmok nem állanak minden tolldülővel összeköttetésben, mert nem szolgálnak a felsőczomb és végbél tájára, farcsik- és farkdülőkhöz.
