Érzékszervek.
Érzékszervek.
Látás. Eszköze a szem, mely a madaraknál már azért is kiválóan tökéletesedett, mert ők mint repülő, gyorsmozgású állatok leginkább utalva vannak arra, hogy táplálékukat vagy a helyet, hol azt keresni akarják, hamar és mégis élesen, messziről is meglássák. A levegőben, világosságban élvén, egy madárnak sem hiányzik a szeme s nincs is elkorcsosulva, mint pl. némely föld alatt élő állaté, sőt az éjjeli életmódot folytató baglyoknál különösen fejlődött. Kiváló éles látóképesség mellett a madárszemnek úgy kell berendezve lennie, hogy gyorsan alkalmazkodjék a körülményekhez, vagyis optikai tengelyének igen hosszúnak s a szemben keletkező képnek nagynak kell lenni. Csak így lehetséges, hogy a fecske nyilaló reptében biztosan elkaphatja a szunyogot s a sólyom a fák közt is üldözheti prédáját. Így érthető, hogy a sas száz méternyi magasból meglátott zsákmányára levághat s daczára a lecsapás sebességének, mindig jól látja czélját s nem téveszti el. Ezért a madárszem általában aránylag igen nagy; a veréb szeme akkora, mint a nyesté, noha a nyest testre ugyancsak sokszorosan nagyobb nálánál; a sarlós fecske szeme fejnagyságához úgy áll mint 1: 2 és a bagolyé mint 1: 6.
A szemek nem igen mozgathatók, mert izmaik gyengék, rövidek, de e rossz oldalukat ellensúlyozza a nyak, fej gyors és könnyű forgatható volta. Állásuk oldalt van s így kétszer annyit látnak, mintha csak előre nézhetnének; némelyeknél azonban, mint a ragadozóknál, kissé előre is irányultak s a bagolynál majdnem egészen. Ez az illetők életmódjával szoros viszonyban áll, csak úgy mint a szalonkánál a hátul és magasan fekvő szemállás, minthogy ez nem szemével keresi élelmét, hanem tapogatva s első sorban mindig oldalvást felfelé kell néznie, mert biztonságát az ez irányból jövő ragadozó madár ellen így védi meg. A szemhéjak igen mozgékonyak, az alsók puhák, finomak, úgy hogy a szem meglehetősen kiléphet gödréből, még ha nyitva van is, miáltal látóköre is nagyobb. A két izommal mozgatható pislogóhártya a szem védelmére szolgál, de nem áthatatlan, hanem áttetsző, úgy, hogy a madár, fátyolosan bár, de mégis keresztül láthat némileg rajta. Némely madárnak szempillái hiányoznak, a keselyükéi serteszerűek, másoknál – s ez a rendes – apró pehelyszerű vagy eltörpült tollacskákból állanak. A szemgolyó nagy, súlyra közte és a testsúly között az arány: a vércsénél 1:3,5, a búbos bankánál 1:4,5, szarkánál 1:7,2, sarlós fecskénél 1:40, erdei bagolynál 1:32, harkálynál 1:56. Alakja gömbölyded s nem hosszúkás.
A legkülső átlátszó hártya, a porczhártya általában, különösen pedig az éjjeli madaraké, nagy; a kemény szemfehérjében (sclera v. sclerotica) mindjárt a porczhártya mögött egészen sajátságos, elcsontosodott lemezek vannak, mely csontgyűrűvé (annulus osseus scleroticae) alakulva, igen jól védik a szemet. A madárszem egyik legkülönösebb alkotórésze az ú. n. fésű (pecten). Ez az érhártyából kitüremlő redőszerű, néha eltolt négyszögű lemez, majd háromszögletű vagy kúpos fekete festékkel takart képződmény, mely a látó-ideg belépése helyétől az üvegtestbe nyúlik be. Rendeltetését biztosan még nem tudjuk, de, gazdag érhálózattal ellátva, valószínüleg a szem táplálására és részben a fölösleges fénysugarak elnyelésére is való. A madarak szemlencséje laposabb, mint az emlősöké, azért nagyobb képet alkot a reczehártyán. A szemgyűrű v. szivárványhártya dúsan el van látva, izmokkal, tágítható, szűkíthető s a különböző fajoknál különböző színű; legtöbbnyire barna, sárga, szürke, néha piros, kék, fehér, zöld. A szembogár a szem közepén kívülről látható fekete folt, a szemgyűrű összehúzódása szerint hol kisebb (erős fényben), hol nagyobb (homályban).
Hallás. Szintén jól kifejlődött, mert eszköze, a fül, a szemen kívül az a szerv, melynek a préda észrevevésénél döntő jelentősége van. Külső fülkagylója nincs, mert ez csak hátráltató volna; nyílását azonban – kivéve a strucznál, keselyüknél – kemény tollak rácsozatszerűen födik be. Legjobb hallásra az éj homályában járó baglyoknak van szükségök, ezért majd csaknem egész fél arczuk valóságos tollas bőrszelep, mely szélén sajátságos göndörös, szitaszerű tollakkal van fedve; ezek nemcsak védik a hangfelfogó készüléket, hanem lényegesen tökéletesbítik is.
A hang a külső hangjáraton át a dobüregben levő egyetlen pálczaalakú csontocskáig (columella) – ez az emlősök kengyelcsontjának felel meg – jut, mely a dobhártyára támaszkodik s rezgéseit a fül belsejébe vezeti.
Szaglás. Ez az érzék, mely legkifejlődöttebb a táplálékukat csendesen, szimatolva kereső állatoknál, a madaraknál tökéletlen. Alig van madár, mely prédáját szag után keresné; még a keselyük sem. Az orrcsontok a csőr alakulásában vesznek részt. Az orrlyukak a csőr töve táján vannak, (a kivinél a csőr végén van nyílásuk); némelyeknél a nyílásuk szabad vagy sertékkel, tollacskákkal fedett, másoknál sapkaszerű födél borul reájuk, vagy pedig szarúcsövecskével van védve.
Izlelés. A madaraknál izlelőszervről alig beszélhetünk, mert az ő nyelvöknek – mely többnyire kemény, izlelőpupillák nélkül szűkölködő – nincs az a szerepe, mint az emlősökének, hanem inkább az eleség eligazítására, tapintására való. S ha bizonyos esetekben egyéni izlést tapasztalhatunk a madárfajoknál, még pedig keménynyelvüeknél is, az inkább csak a táplálék alakjától, hőmérsékletétől ered, nemkülönben mennyiben okoz annak megragadása, lenyelése kellemes vagy kellemetlen érzést. A húsos nyelvűek, nyálkás, puha anyagokat evők inkább izlelhetnek.
Tapintás. A kemény csőrüeknél főleg a nyelv szolgál a tapintás eszközéül, ellenben a puha csőrüeknél számos idegszál végződik a csőr végében, úgy széleiben is s így ezeknek a madaraknak, mint pl. szalonkának, réczéknek, kiváló tapintó műszerük van csőrükben, mely hasonlíthatatlanul tökéletesebb, mint a sebész kutató eszköze. A ragadozóknál a viaszbőr van tele idegvégződésekkel s ez szolgál némileg tapintásra maga a csőr kemény, csupán az élelem feldarabolására való. A szalonkának csőre ellenben csak másodsorban fogó eszköz, mert főrendeltetése a tapintás. Hegyén apró homorodások láthatók – mintha tűvel megszurkáltuk volna – s ezek mindegyikébe idegszál nyúlik, úgy hogy a földben szurkálva, a rovarokat, férgeket, kukaczokat, ezek mozgását, azonnal megérzi.
