Lituus.
Lituus. – 1. Egyik végén köralakban hajlított bot, az augur jelvénye, melylyel madárjóslás alkalmával az égtájakat megjelölte, valamint azt a helyet (templum) is, honnan az auspiciumot megfigyelte. Liv. 1, 18. – 2. Egyik végén meghajlított érczkürt, melynek hatalmas és éles riadója adta meg a lovas legióknak a csatajelt (511. á.); viszont a gyalog ezredekben az egyenes tuba volt a szokásos hangszer. A l.-t a liticen fujta. G. J.
511. Lituus.
