NYITRA.
NYITRA. Nitria. Neutra. Régi híres Vár, és fő Város Nyitra Vármegyében, fekszik Verebélyhez két mértföldnyire. Nevezetesíti igen régi Püspöksége, melly felől már DCCCXVdik esztendőben emlékezet vagyon: lásd felőle Balbini Epitome Hist. Rerum Bohem. Libr. I. et III. in notis p. 4. A’ Püspökségnek viszontagságait, és történetét pedig lásd Bél Mátyásnál Nyitra Városának le írásában §. 1. &c. p. 314. A’ Várnak eredete nagyon régi, ’s a’ Magyar Királyokat meg előzi, épűlt egy jó magasságú kősziklán, és partos hegyen, Nyitra vize mellett, ’s a’ Királyi Szentegyházzal, és a’ Püspöki pompás lakó hellyel díszesíttetik. Építtette e’ méltóságot képzeltető Szentegyházat GIZELA Királyné, hogy Vazullal el követett kegyetlenségét Lelki isméretében tsendesíthesse. Már ez időben is olly nevezetes erősség vala Nyitra Vára, melly Vazulnak illendő, és bátorságos tömlötzöt szolgáltathatott. Meg erőssíttetett azután, ’s a’ lakosok által is vitézűl oltalmaztatott, mert IVdik Henriknek, és Salamonnak ostromát viszsza kénszerítette, minden foganatos előmenetel nélkűl. Királlyá választatván azután KAZIMIR, ide érkezett hadi seregével, 1471dikbe, de látván a’ számos Magyaroknak MÁTYÁSHOZ való el pártolásokat bé vonúla a’ Városba, holott Mátyás őtet törébe kerítette: mert hova tovább terjedvén a’ nagy szűkség az ostromlottak között, Kazimir békekötésre kénszeríttetett; mellyet meg is nyert vala, olly maga le ajánlása által, hogy Magyar Országot soha sem fogja háborgatni, és így éjjel kísérő seregével el költözött vala viszsza Lengyel Országba. FERDINÁNDNAK, és Jánosnak az uralkodásért való verekedésekkor amannak részét kővette; noha ez is hatalma alá ejtette, Istvánfi szerént Libr. XIII. p. 198. de a’ békekötés után tsak ugyan FERDINÁNDNAK jutott. Ismét ostrom alá vétetett vala a Nyitra Városa Bocskainak 697követőji által Rédeinek vezérlése alatt; hathatósan óltalmazá a’ Várat az akkori Püspök Forgách Ferentz, ’s Kollonicsot is kérlelte a’ segedelem végett, de semmi könnyebbitő ereje nem érkezvén; minthogy az ostromlók már a’ Várost elégették, és a’ Várba vonúltt Nemesek is az ostromot elunták vala, kénteleníttetett nagyobb veszedelemtől tartván fel adni a’ Várat, ’s bellőle ki költözött vala. Kétséges, és változó szerentséje vala Betlen, és Rákótzi hadakozásaik alkalmatosságával is a’ mint Kázi elő adta Hist. Hung. Libr. III. p. 181. Minekutánna az Ozmanok Érsek Újvárt el foglalták, Nyitra Várának ostromlását vevék munkába, hat ezer népet szállítván oda, ’s hatalmok alá is hajtották, de kevés idő múlva Susa Tsászári Vezér által ismét viszsza vétetett. Tökölyi népe által is sanyargattatott, azután pedig 1704dikben 24dik Aug. Bercsényinek kénteleníttetett meg hódolni: de 1708dikban 3 Aug. ismét a’ Tsászárnak birtokába jutott, és az óltá hová tovább épűl, és díszesíttetik. Nevezetes ékessége adott a’ Várnak Mélt. Fuchs Xaver Ferentz mostani Nyitrai Püspök Úr, a’ ki azt nagy részént meg újjíttatta, ’s külömbféle újjíttatások, és változtatások által mint egy új életre hozatta; Convictust is építtetett, és néha 12nél többet tart. Díszesíti továbbá e’ Várost F. T. Hersching Dániel nagy Prépost Úrnak lakó helye, alább a’ Káptalanbéli Uraknak, és a’ díszes épűletű Kis Papoknak épűletek. Annakutánna a’ Sz. Ferentz Szerzetbéli Atyáknak néhai Telegdy Miklós Püspök által 1320dikban szerzett ’s tavaly meg újjíttatott Szentegyházok, és Klastromjok; majd a’ pompás újj Vármegye háza, a’ piatz körűl lévő kisebb épűletek, ’s Gróf Forgách Uraságnak háza ’s a’ t. Újj elevenséget, és tekintetet szolgáltat továbbá e’ Városnak, a’ Piáristáknak igen szép fel emelt helyen épűlt Szentegyházok, tágas, és jeles tekintetű Klastromjok, melly méltán a’ nevezetesebb épűletek közzé tartozik. 1709dikben telepedének meg itten, ’s az ólta az említett Atyák taníttyák mindenkor az Ifjúságot, minekutánna a’ Normális Oskolájokból ki léptek, és Oskolájok szép hírrel virágzik, T. T. Zimányi 698Director Úrnak igazgatása alatt. Szerentsétlen hirtelen halált szenyvedtek e’ Városnak sok lakosai 1739-dikben. Hajdan Királyi Város vala, de 1364diktöl ólta Pascasius Püspöknek ajándékoztatván, az ólta szűntelen püspöki Város. Nagyon meg károsíttatott 1775-dikben a’ szerentsétlen tűz által, mert akkor 105 házak égtek vala el itten. Lakosai leg inkább magyarok, noha németek, és tótok is laknak benne, ’s rész szerént kézi mesterségeknek folytatása, rész szerént gazdáskodás által élnek, határja jó, levegője egésséges, bora híres, kivált a’ Zobori hegyen, piatza helyben.
