FEJÉR VÁRMEGYE. Comitatus Albensis, Stuhlweisenburger Komitat
FEJÉR VÁRMEGYE. Comitatus Albensis, Stuhlweisenburger Komitat, nevezetét vette Székes Fejérvártol, e’ Vármegyének leg nevezetesebb Királyi Városától, fekszik napkelet, és dél felől rész szerént Pilis, rész szerént pedig Tolna Vármegyéknek szomszédságokban, ezek felől szűntelen való mezőséggel keríttetik: napnyugot felől való szélen ellenben Veszprém Vármegye fekszik szomszédságában, ’s imitt amott halmokkal veszi környűl, észak felől pedig Komárom, és Esztergom Vármegyék hegyekkel, és erdőkkel kerítik vidékjének határjait. E’ Vármegyének kebele többnyire térségből áll, noha imitt amott kissebb hegyek, és halmok is találtatnak benne; észak felől való részén, az egész Országban nevezetes erdős hegyeknek, egy része veszi környűl, úgy mint Vértes, és Bakony hegyei, melly hegyeknek nagysága, terjedése, ’s tulajdonságai, Vértes, és Bakony nevezet alatt szemlélhetők. Folyó vizei között leg nevezetesebb Sár vize, melly nevezet tulajdonságát is jól elő adgya. Ered rész szerént Tikiri tavából, rész szerént pedig némelly Veszprém Vármegyei kútfőkböl Palota felett, mintegy kis mértföldnyire; 644sebes folyása van itten, míg a’ mezei térségre nem ér, vize tiszta, és a’ malmoknak forgatására alkalmatos, széjjel terjedvén pedig a’ lapályos, és sáros térségen, folyása sem esmerszik mindenütt. Öregbíttetik Palotánál, mind az ottan fakadó kútfők által, mind pedig a’ kisded patakotskáknak vizeivel; lefolyván pedig Székes Fejérvár alá, sáros, és iszaposabb vizzé változik, ’s onnan az úgy nevezet Mező földön, bizonytalan partok nélkűl folyt, mig tsatornája, vagy folyásának árka nem készíttetett; azután Tolna Vármegyének kebelébe foly által. Hányszor, és miképen festetett, mind az ellenségnek, mind pedig sok jó Magyar Hazafiaknak véreivel, a’ történetekből, és e’ könyvben is annak kiszabott helyén látható.
Második folyó víz Fejér Vármegyében Galya vize, melly Veszprém Vármegyében Tés nevezetű falutól nem meszsze a’ Bakonyban fakad; honnan a’ völgyetskéken dél felé a’ térségre lefolyván, ’s Keresztúrnál több patakotskákkal is öblösíttetvén, Fejérvár alá foly, malmokat forgat, és a’ Sár vizével egygyesítetik, nem meszsze Fejérvárnak Bétsi kapu nevezetű kapujától. Tavai között, mellyeket Sár vize származtatt, nevezetesek Fejérvár körűl az Ingovány, és a’ Sóstó, mellyek az előtt kivált nedves időkkor, mind a’ gyalogoknak, mind pedig a’ lovagoknak labolhatatlanok valának, míg folyóvá nem tétettetett. Más Sóstó is van még Fejér Vármegyében, Fejérvár alatt mintegy három mértföldnyire, melly nevezetét sós ízétöl vette, ’s ámbár a’ Sár víz tavaival keríttetik, mindazáltal sós ízét elnem veszti, melly miatt sem a’ vízi, sem pedig a’ repdeső állatok nem igen kedvellik; tsudállatos, és nevezetes ereje az, hogy a’ belé mártott állatok bőreinek szőrét 24. óra alatt egészszen lekoppasztya.
Levegő ege néhol a’ sok tavak miatt, nem leg jobb, kivált ha a’ fel szél által nem tisztíttatik, mindazáltal az itt szűletett Magyaroknak, a’ kik zömök, és erőss testűek, tellyességgel nem ártalmas; nagyobb részében pedig elég tiszta, és jó levegője van.
Földgye kiváltképen termékeny, ’s mindenféle veteményt gazdagon terem, 645bora veress, és fejér, de a’ mellyek többnyire a’ meleg, és alkalmatlan pintzékben nem igen állandók, kivévén a’ Zámolyi, és Bitskei borokat; ha pedig más helyre vitettetnek, mind jobb ízűek, mind pedig állandóbbak. Búzája jó, és kiváltképen szapora, ’s méltán kerestetik, mind a’ kenyér, mind pedig a’ zsemlye sütők által; gyümöltsei is elég termők, és jó ízűek, széksójok a’ marháknak kiváltképen hasznosak, és más Vármegyékbe is elhordattatnak, a’ marháknak számokra. Legelője a’ barom nevelésre igen alkalmatos, mellyre sokat hajt mind jó földgye, mind alkalmas, és hasznos itató helye, lovai tüzessek, és jó futók, ’s ha kitaníttatnak, a’ Bosznyák lovakhoz hasonlítók, juhai, sertéssei hasznosak, és jók; úgy, hogy Fejér Vármegyét, egy búza tárháznak, és megáldattatott gazdag Megyének kiki méltán nevezheti.
Vadászattya jeles, és gazdag, külömbféle madarak is bővséggel vannak benne, halászattya nagy, és hasznos, ’s tavai nem tsak külömbféle halakkal; hanem rákokkal, és tekenős békákkal is eléggé megáldattattak. Mind öszve 179 lakó helyek vagynak benne, ’s egy szabad Királyi Város. A’ Fejérvári, és Veszprémi Püspöki Megyékhez tartozik.
