EGER VÁROSA. Agria, Erdlau, Jager.
EGER VÁROSA. Agria, Erdlau, Jager. Püspöki régi nevezetes Város a’ Vár alatt egy völgyben, Heves Vármegyében, földes Ura az Egri Püspökség, melly 14 Vármegyére terjed. SZENT ISTVÁN Király alkotója, ’s egyszersmind bőven megajándékozója vala; a’ mint IVdik BÉLA Királynak Diplomájából nyilván látható, ad ann. 1261. Idus Septembr. Lakosai katolikusok, fekszik Gyöngyöshöz négy, Miskóltzhoz pedig öt mértföldnyire, történetei a’ Várhoz hasonlítók. Hajdani régi Püspöki birtok lévén, Püspöki Városnak neveztetik. Valamint régenten is népes, és nevezetes gazdag Város vala, úgy most is napról napra építtetik. Külömbféle jeles Templomai között, mellyekkel kiváltképen ékeskedik e’ Város, nevezetes a’ többek között a’ Város Szentegyháza, a’ Szerzetes Atyáké közzűl pedig a’ volt Jesuitáké, a’ Minoritáké, Szervitáké, Szent Ferentz Szerzetebéli Atyáké, A’ Miserikordiánusoké, melly mellett most is szemléltetik a’ Török Metset, és Trinitáriusoké. Nem külömben az ispotálynak Temploma; három Kápolnák, a’ Püspöknek udvari Temploma, és a’ felsőbb Oskolabéli Iffjúságnak számokra építtetett híres Liceumbéli Kápolna. A’ Rátzoknak is nevezetes Templomjok 563van a’ Városnak felső részében, távolabb a’ több Templomoktól. Azt állíttyák némellyek, hogy itten hajdan Dominikánusok is laktak vólna. A’ Franciskánusok felől pedig azt állíttya Pázmán Péter, hogy maga Szent Ferentz személyes jelen léttével, még életében rendelte vólna arra a’ helyre, mellyen most vannak, melly időt Barkótzy az 1225dik esztendőre teszi. Akkor az Egri Káptalanbéli Uraság, mellynek mindenkori helye itt vagyon, 36. Kanonok Urakbol állott vala, most pedig tizenketten vagynak. Külömbféle szabadságai vagynak e’ Városnak, mellyekkel a’ Magyar Országi Királyok megakarák vala e Városnak érdemeit jutalmaztatni, a’ többek között nevezetes, RUDOLF Tsászárnak Diplomája, mellyek szerént, nevezetes szabadságokkal élt vala Eger Városa, mind addig, míg a’ Házai hadakozások nem rongálták. Kiváltképen elpusztíttatott Achomet ostromoltatásakor, Dobónak vezérlése alatt; minthogy ekkor az egész Város hamvába temettetett. Felépíttették ugyan azt elpusztúlásából Bornemisza, és mások; de ismét elpusztíttatott MDXCVIdik esztendőben, midőn a’ Törököknek birtokokba juta. Viszsza vétetett végre MDCLXXVIIIdik esztendőben, és meg is építtetett, ’s a’ Királynak jószágaihoz tartozott; míg MDCXCIVdikben 14dik Aprilisben, LEOPOLD Király által e’ Város Fénesi Egri Püspöknek ajándékoztatott, és tsak a’ Vár hagyattatott meg a’ Királynak birtokában, a’ mint ezt latni lehet az említett Tsászárnak Királyi adományos leveléböl. Már most mind a’ Vár, mind pedig a’ Város, az Egri Püspökségnek birtoka. Régi épűlet itten a’ Püspöki Templom, ’s Szent János Apostolnak tiszteletére van szentelve. Világi épűletei között a’ Püspöki kastély is jeles épűlet, de leg nevezetesebb benne a’ pompás Liceum, mellyet Nagy Méltóságú mostani Egri Püspök, Gróf Eszterházy Károly ő Extzellentziája építtetett, ’s nevezetes tsillag’ visgáló magos, tagas, és ritka szépségű matematica eszközökkel tellyes toronnyal díszeskedik. Jeles épűlet a’ Foglári Convictus is, vagy nevelő ház, melly három részre osztatott, ’s szép kertel ékesíttetett, néhai Gróf Barkótzy 564Püspök, azután Esztergomi Érsek által. Nevezetesek továbbá a’ Minoritáknak Klastromjok, a’ Vármegye háza, a’ Kanonok Uraknak, és más külömbféle Uraságoknak házaik, kivált a’ piatz körűl. Útszái között pedig leg nevezetesebb ugyan a’ Káptalanbéli Urak’ házairól neveztetett útszája. Meleg fördő házak, vagy szobák is vagynak itten. A’ Könyvnyomtató házat néhai nagy emlékezetű Gróf Barkótzy Püspök állíttatta fel Egerben, ’s életében a’ magyar könyvek eránt való példás kegyelmességének nyilván való jeleit örökös emlékezetben hagyta. Határja jó termékenységű, körülötte a’ hegyeken nevezetes termékenységű ’s számos szőleik vagynak, ’s e’ vidéken leg jobb veres bort teremnek, gyümöltsök is sok terem, és kedves ízűek, keresetre jó módgyok, kő bányájik elég köveket szolgáltatnak, nehány esztendők ólta márvány kő bányájok is van, ’s jó téglát égető házaik. Kertyei gazdagon termők, folyó vizén malmai helyben, ’s ezen kivül meleg vize is van, melly télen némellyeknek hasznos szolgálatokat tesz. A’ lakosoknak nagyobb része külömbféle kézi mesterségeknek folytatása, és gazdáskodás által élnek, mások pedig szőlö munka közrűl foglalatoskodnak. Károkra vala az előtt folyó vize, míg G. Eszterházy Károly ő Excellentziája, mint földes Uraság falat vonatván nagy költséggel a’ Városon kivül e’ nevezetes fogyatkozást meg nem orvosolta. Ugyan ez Uraságnak köszöni eredetét egy része a’ Városnak, a’ vásár helyén, mellynek fekvése kies, ’s házai jól el rendelve épűltek, ’s építtetőjének nevéröl Károly Városának hívattatik. Szántó földgye, réttye, erdeje szűk, fát mind tűzre, mind épűletre pénzen vesznek, piatza hasznos, Vásárjai népesek, kereskedésre alkalmatos módgyok, második Osztálybéli.
