CSONGRÁD VÁRMEGYE. Comitatus Csongradiensis, Csongrader Gespanschaft, Csongradska Stolice.
CSONGRÁD VÁRMEGYE. Comitatus Csongradiensis, Csongrader Gespanschaft, Csongradska Stolice. Fekszik napkelet felől Békés Vármegyének, és Nagy Kúnságnak szomszédságában: napnyugotra pedig Kis Kúnság vele határos: északra Pest, és Szolnok Vármegyék, délre pedig Csanád, Temes, Bodrog, és Bács Vármegyék határozzák. Mennyire terjedtek hajdani határjai, nehéz vólna meghatározni, mivel sokkal meszebben elterűlt vidékje vala, míg Temes, és Bács Vármegyékhez határjábol nevezetes részek el nem vétettek. Szinta is hogy az előtt Csongrád Vármegyéhez tartozott légyen, Szeged Városának ezt nyilvánító jeleiből, és írataiból láthatni. Innen t. i. Szintától vévén e’ Vármegyének hoszsza észak fele Csongradig 11. magyar mértföld, napkelet felől pedig nyugotra Békés Vármegye, és Kis Kúnság között, mintegy öt mértföldnyire terjed. Hegyei nintsenek, erdői pedig a’ Tisza mentében vagynak imitt amott, ’s tiszta időben akár melly magas toronyból, meglehet e’ Vármegyének egész vidékjét látni, négy folyó vizei között leg nevezetesebb:
I. Tisza vize, melly az egész Vármegyén keresztűl foly, ’s először Kőrös, az után pedig alább Maros vizével nagyobbíttatván haszonnal 435nedvesíti e’ Vármegyének vidékjeit, ámbár néha kiáradása által, nevezetes károkat is okoz. Béfoly e’ nevezetes víz Csongrád Vármegyébe Pest, és Szolnok Vármegyéknek megszakadásoknál, Csongrád felett mintegy fél mértföldnyire, ’s Csongrádhoz közelítvén, Körös vizével egyesíttetik, még pedig olly kerek folyást tesz körűlötte, hogy sántzot vetvén egy darab helyen, és azt vizel tele eresztvén, nevezetes erősséget formálhat. Innen Szentes felé foly hasonló folyamattal, ’s majd a’ hoz a’ szabad pusztához, mellynek faluja hajdan Szántónak neveztetett. Ezek után nedvesíti Felgyő, Csány, és Termékeny szabad pusztákat; egyesűlvén pedig alább balról Kurtza vizével, Mindszent alá foly, holott jobb felől a’ Kis Tisza kiomolván külömbféle tavakat is formál, ’s Puszta Szőrig terjed, melly kerűletes folyása Ányás pusztánál végeztetik. Meghaladván Dótz szabad pusztát, ismét tavat tsinál határjában, melly Dótzi tónak neveztetik, innen való hoszszas folyása között ismét külömbféle tavakat hagyván maga mellett, midőn jobb felől Algyőt, és Farkot meghaladgya, ’s Tápi falu alá foly, Maros vizét kebelébe fogadgya, ’s Szeged Városa mellett foly el; az után pedig jobb része Csongrád Vármegyéhez, bal része pedig Temes Vármegyéhez tartozik. Innen Balog puszta mellett foly el, és nagy tavat hagy maga után, melly Matytónak neveztetik; az után Dorózsna, és Reszke szabad puszta mellett, foly el, Szent Péter felé, holott ismét egy nagy tavat formál, melly Ládatóna neveztetik. Azután Mártonost öntözi, Kerestavát hagyván maga után. Minekutánna pedig Kis Kanizsát meghaladta, ismét két tót hagy maga után, mellyek egyike Gyékényes tónak, másika pedig Csesztónak neveztetik, végre pedig Bodrog, és Temes Vámegyének határját választya el egymástol.
II. Nevezetes folyó víze e’ Vármegyének Maros vize, melly Temes, és Csanád Vármegyéknek széleinél foly e’ Vármegyébe, ’s meghaladván, Tönyés, és Lele pusztákat Szeged felé foly tiszta vizével, betses halait táplálván öblében, de a’ Tiszával Tápi felett öszve futván vele egyesíttetik.
436III. Kőrös vize, melly a’ Tiszát mind vizére, mind halaira nézve felűl haladgya. Béfoly e’ Vármegyébe Szolnok, és Békés Vármegyéknek széleinél, ’s minél inkább közelít a’ Tiszához, annál inkább dagad, mint ha vize által folyásában akadályoztattatnék, és a’ réteket nedvesítvén, azoknak annyiban árt, mivel az egyéb aránt gyenge fűveket sásossá változtattya; egyesűl a’ Tiszával Csongrád felett, és kedves ízű halakkal kedveskedik a’ közel lévő lakosoknak.
IV. Folyó vize Kurtza nevű rövid folyású, de malmokat hajtó folyó víz, nagyságára nézve olly forma, mint Kőrös vizének fele, mellyböl eredetét veszi, folyása mintegy három mértföldet tesz; mellyel a’ Tisza mellett Thés, és Hikát pusztákat meghaladván Szentes alá foly, azután pedig Szegvár felé, holott számos tavakat formál, ha kivált a’ Tiszának dagadó vizétöl folyásában akadályoztatik. Hala betses, és olly forma mind a’ Kőrös vizében lévők, a’ többek között menyhalakkal kiváltképen bővelkedik.
E’ folyó vizeknek áradásaibol származó tavai között pedig ezek a’ nevezetessebbek:
Iső Kondora tava, melly Szegvár falu alatt, Kurtza vizének árjából származik, halakkal igen bővelkedik, ’s nagy áradások idején, mintegy Szentes felé foly viszsza. Tava többnyire állandó, és kedvetlen szagot okoz, ’s ritkan szokott nagy szárazságok idején is egészen kiszáradni.
2dik. Korugy tava, származik Kurtza vizéből, ’s Kondora tavához hasonló mélységű, de keskenyebben terjed, mindazáltal áradások idején Békés Vármegyének széléig terjed, ’s a’ Derékegyházi, Donáti, Veresegyházi, és Királysági pusztákon foly, míg Kőrös vizével egyesűlhetne. Halakkal gazdag, noha nem annyira, mind Kondora tava.
3dik. Hód tava, ered Vásárhelynél, mellytöl szármozott e’ nevezete is, Hód mező Vásárhely; kifoly a’ Tiszából rész szerént e’ Város felett, rész szerént pedig azon alól, közepén szép szigetet formál, melly a’ Vásárhelyieknek legelőt szolgáltat. Nagy áradások idején két mértföldnyire is elterjed, ’s temérdek halakat halásznak ki belőle a’ Vásárhelyiek, 437mellyekért legelőjöknek nagy részét elzárja tőlök.
4dik. Andalits tava, az előbbinek szomszédságában, Hódtavánál ez kissebb, és folyása szembe vehetetlen. Látszik ugyan kifolyása, és viszsza folyása is, de az öble, mellyen foly nem szemlélhető. Eredetét mintegy a’ Hódtavából veszi, ’s két ágakra szakad, mellynek egygyikét Kelemen fokának nevezik a’ lakosok, a’ Törökök által itten megölettetett Kelemen nevű katonától. Látszatnak szigetében egy hajdani kastélynak omladékjai, és sántzai, a’ hová a’ Tatárok, és Ozmanok dühössége előtt rejtették vala magokat a’ régi lakosok, mivel idegen, és a’ járást nem túdó Ember ide nem közelíthet. E’ tónak más ágát pedig Pogány foknak nevezték, mivel e’ hez könnyebben férhete az ellenség, halakkal kiváltképen bővelkedik, ’s a’ Királyi Kamarának birtokában lévén, tilalmas is benne a’ halászat, béfoly a’ Tiszába, Tápi helység alatt.
5dik. A’ Hólt Tisza, melly a’ Pogány foki totól a’ Tisza felé közelítő, Maros vizéhez foly, lassú, és mintegy hólt, ’s észre vehetetlen folyamattal, halai a’ Tiszabéli halakhoz hasonlók.
6dik. Vidratorok tava, ered Szántó puszta mellett, Csongrádon fél mértföldel alább, ’s foly a’ Ketskeméti puszták felé, keskeny, de iszapos, és nádas árkában, nagy áradások idején járhatatlan.
7dik. Dongér tava, ered Mindszentnek ellenében, a’ Tiszának kissebbik ágához közel, Vidratorokhoz más fél mértföldnyire, tsendesen foly a’ nagy térségen, napnyugot felé, ’s az útakat néhol akadályoztattya, de a’ legelő marháknak alkalmatos itató helyet szolgáltat.
8dik. Puszta Szeri tó foly, és terjed a’ Puszta Szeri templom felé, és sok vízi madaraktól látogattatik.
9dik. Dótzi tó, melly az előbbenitöl fél mértföldnyire van; elég nagy, és halakkal gazdag.
10dik. A’ Balog tó. Szeged Városa alatt a’ külső Városokon kivűl, nagysága nem nevezetes, de elég mély, és vize tiszta.
11dik. Maty tó. Az előbbitöl nem meszsze, de azt hoszszaságával felűl haladgya, ’s áradások idején Dorozsmáig 438terjed, halakkal, és vízi Schnepfmadarakkal bővelkedik.
12dik. A’ Láda tó. Nádas, és jó nagyságú tó, Sz. Péter, és Martonos között.
13. A’ Keres tó. Folyó vízhez hasonlító tó, ’s foly a’ Tiszából Kanizsa felett, melly áradások idején egész Szabatka Városáig terjed.
14dik. A’ Gyékeny tó, nevezetét a’ szabad pusztától, és fekvésétöl vette; ’s mintegy egész mértföldnyire terjed.
15dik. A’ Csesztó. Ez is a’ mellette lévő szabad pusztától vette nevezetét, kifoly Szinta felett, melly a’ Törökökkel való ütközetröl nevezetesíttetik, ’s egy mértföldnél szélessebbre terjed, több kissebb tavait rövidségnek okáért elhalgattyuk. Erdői nintsenek, ’s fa helyett leg inkább náddal élnek. Vadgya elég, ’s kótsak madarak is vagynak benne, több számos külömbféle madarait, ’s vízi állattyait elhalgatván. Földgye kiváltképen termékeny, ’s mind búzát, mind egyéb veteményeket, káposztát, és dinnyét gazdagon, és nagyokat terem. Némelly helyeken dohányt is nevezetést termesztenek e’ Vármegyében. Bora hasonlóképen sok, de gyenge, és földgye igen könnyen miveltetik, mindazáltal az esztendőknek viszontagságjaikhoz képest hol jók, hol savanyosak. Szőlőjök a’ Ketskemétiekhez hasonló neműek.
Hajdani lakosai a’ Jászok vóltak, a’ kiket a’ Rómaiak sem mozdítottak ki helyekböl, elfoglalván e’ vidéket; hanem szolgáltak nékiek fegyverrel mint zsóldosok, hol pedig ellenek fegyvert fogtak. Erőt vévén Attila, népével egyesűltek, fiainak elnyomattatások után pedig, először a’ Kuadusokkal, azután pedig a’ Macharenusokkal egyesűltek; a’ Hunnusoknak harmadik béjövetelek alkalmatosságával, elfoglalák Dátziát, a’ Jaszságot, és Pannoniának egy részét, ’s sok, és nagy viszontagságaik között is, némellyek életben maradtak a’ hozzá férhetetlen nádasokban, a’ reájok ólálkodó ellenségeknek dühösségeik elől elrejtvén magokat. A’ Rátzok az Ozmanok uralkodasának idején telepedtek meg itten, ’s fegyverrel szolgáltak. Ezeknek lakó helyeik ínyekhez illő, ’s életek’ módgya is, kivévén a’ vagyonosabb birtokosokat. 439Németek, és tótok is vagynak e’ Megyében, amazok Szeged Városában, és más nevezetesebb helyeken, rész szerént kereskedés, rész szerént pedig kézi mesterségeknek folytatása által keresik élelmeket. Tótok is találtattak e’ Vármegyében, a’ kik darab ideig megtartották ugyan Nemzeti nyelveket, ’s szokásaikat; de már ma annyira elmagyarosodtak, mint ha törzsökös Magyarok vólnának. Mind öszve a’ pusztákkal 40. lakó helyek vagynak benne, ’s egy régi népes szabad Királyi Város Szeged. A’ Vátzi Püspöki Megyéhez tartozik.
Ma leg inkább ezek az Uraságok bírnak benne, úgy mint: a’ Királyi Kamara, Gróf Erdődy Uraság, Gróf Károlyi, és Andrásy Uraságok, ’s Királyi szabad Szeged Városa.
