BUDA. Ó Buda, Vetero Buda, Alt-Ofen, Stari Budin.
BUDA. Ó Buda, Vetero Buda, Alt-Ofen, Stari Budin. Fekszik a’ Duna mellett, Új Budával öszve ragasztva, napnyugotra Solymárhoz más fél órányira, délre Hidekkúthoz, északra pedig Békás Megyerhez egy órányira. Nevezetét vette Bonfin. (a) Decade 1. Lib. 1. p. 24.) véllekedése szerént, a’ hajdan Attilával oda megtelepedett lakosaitol, melly véllekedését Túrótzi Magyar történet írónak munkájábol 282költsönözte (b) De admirandis Hungariae aquis p. 597. 20. in collectione script. Hungar.) Vernher György pedig a’ Németektöl vonnya eredetét, a’ kik t. i. az itt lévő nevezetes meleg fördőköt Badának hívták, mellynek egy betűjét a’ Magyarok elváltoztatván. Budának nevezték, valamint Veszprémet Veiszpruntol. Vagy az is megeshetett, hogy Németek a’ fördőt ekkor Búdnak, és nem Bádnak hívták, valamint a’ köznép ma is Bódnak nevezi; és innen vehette nevének eredetét, kevés változtatással, vagy pedig a’ tótoktól is, kik a’ vizet Vudának nevezhették, most Vodának hívják. Elhalgatván a’ sokféle erőltetett véllekedéseket, mint hogy a’ nevezetek, gyakorta történetböl adattatnak, ’s a’ köznép szájára vévén, állandóvá leszsz. Német nevének eredetét Altofen, többnyire, az ott hajdan vólt mész égető kementzéktöl származtattyák, lásd felőle Oláh Miklósnak véllekedését. (c) In Attila Cap. XII. p. 880. in Bonfinii apendicibus.) Stoker Lőrintz pedig Svaiger Salamon után (d) Thermographiae Budensis Cap. VII. § 1. p. 44.) harmadik HENRICH idejében élt, Ovától eredteti, de alap nélkűl.
HISTORIÁJA.
ATTILA halála után Ellák, Dengisits, és Irnak fiai vágyódván az uralkodásra, nagy hadi erővel fegyverkezének fel egy más ellen, ’s mind addig tusakodának, míg mind magoknak, mind pedig szélessen kiterjedett roppant birodalmoknak végét szakasztanák. Mert látván az Attila nagy ereje által meghódoltt Királyok, a’ Királyi Hertzegeknek viszszás egyenetlenségeket, mindnyájan igyekeztek a’ jármot kivetni nyakokbol. Először is Ardarik Gepidák Királlya, megütközvén a’ Hunnusokkal, harmintz ezeret belőlök a’ Tsata piatzon elejtett, ’s Ellák is az idősbb Királyi Hertzeg halva marada. Melly győzedelmen a’ több kis Királyok is még inkább felládzadván, egyik fél, egyik részét, másik fél pedig más részért hódoltatá még a’ Hunnusok roppant birodalmának, melly alkalmatossággal Ó Buda is elpusztíttatott, ’s az akkori sokáig tartott vérengező viszontagságok miatt, sokáig illy szerentsétlen állapottyában hagyattatott. 283Némellyek úgy véllekednek, hogy az Avaresek idejében is lakó helye vala az ő Chágánnyoknak, a’ vagy az Avarok Királyoknak. Eginhárd (e) In vita Caroli M. Historiae Franciscae Tom. II. p. 98. edit. Paris. 1536.) nem nevezi meg az Avaresek Királyának, lakó helyét. Bonfin ellenben SZIKÁMBRIÁNAK, a’ vagy Ó BUDÁNAK nevezi (f) Decade 1. Libr. IX. p. 141. &c.) Egyszer ’s mind leírja a’ Városnak N. KÁROLY által lett ostromoltatását, a’ ki is szerentsésen hatalma alá hajtván, mint hogy az Avaroknak, és Hunnusoknak minden kintseik ide takaríttattak öszve, e’ győzedelme által, kiváltképen meggazdagíttatott, a’ mint Eginhárd N. KÁROLYNAK akkori titoknokja is nyilván megvallotta, hogy ez egyetlen egy győzedelme által szűkölködéséböl annyira felsegíttetett, hogy meggazdagodásán kivűl elkezdett hadakozását is tulajdon költségével nyóltz esztendeig folytathatta: e’ Városnak falait pedig nem tsak lerontatta; hanem azt egészen eltörlötte. Az után pedig Mársnak, és Herkulesnek kápolnáit széjjel rontatván a’ Városnak külső részén B. Szűz MÁRIÁNAK tiszteletére templomot építtete. Mély felől lásd, Sönlébent (g) Ad Annum DCCCIV. p. 397.) Gyászos omladékjai alá temettetve vala ez után Ó Buda Városa, ’s az Avarok is megvetvén N. KÁROLY által tétetett Theodor nevű Chagánnyokat, vagy Királyokat zendűléseket támasztottak, úgy hogy Theodor kéntelenítete, Nagy KÁROLYHOZ folyamodni, bátorságosabb lakó helynek kimutatásáért; Karnuntot választván ki magának (Karnunt fekvését, lásd Cellariusban (h) Notitiae Orbis antiqui Libr. 11. Cap. VIII. p. 551. et 552.) Marsiglius, és T. T. Schönvisner István munkáiban is. De ez is kevés idő múlva meghalálozván, úgy mint DCCCX. esztendőben, lakását állandóbbal váltotta fel.
Megszűnt ez után az Avaroknak Királysága, ’s nem külömben azoknak, lakó helye is elmúlt, egész a’ Magyaroknak kijöveteléig, mellyet Luitprand (i) Episcopus Cremonensis, floruit anno DCCCXLVI.) bőven leírott vala. Ki vólt tehát, a’ ki leg először, az elenyészett hajdani nevezetes Buda Városát új életre hozta? Némellyek GEIZÁNAK tulajdoníttyák: 284Bél Mátyás pedig Inkhoffer (k) Annalium Ecclesiastic. p. 328.) után Sz. ISTVÁNNAK. Ez Írónál van először emlékezet Buda felől, mivel az előtt SZ. ISTVÁN, majd Esztergomban, majd Tátán, majd Szent Márton hegyen, majd pedig Veszprémben lakott vala. Elkezdett nevezetes templomának építését pedig, végezete előtt meghalálozván, LÁSZLÓ Király MLXXXV. esztendő táján végezte el. Timon azt írja Buda felől, hogy Szent Istvánnak lakó helye vala, (l) Novae Sinopseos Chronologicae. P. 1. p. 7.) Lehető, de az időben még a’ Királyok nem szűntelen állandóúl lakának egy helyen, egyéb aránt az Ország gyűléseit is lakó helyeken, és nem változtatva tartották vólna; de a’ környűl állásokhoz képest, majd egy, majd más helyre hívták öszve az Uraságokat, a’ hol t. i. azt leg alkalmatosabbnak itélték. Bizonyosabb ellenben, hogy Buda Városa az akkori időben élt Királyok előtt, betsben tartatott; kiváltképen Geiza, és Szent LÁSZLÓ a’ B. SZŰZNEK tiszteletére templomot is építtettek, melly felől emlékezik Bonfin. (m) Dec. 11. Lib. IV. p. 220. 10. Thurotzi Chron. Hung. P. 11. Cap. LIII. p. 61.) Kiváltképen megkedvellette Buda Városát, IV. BÉLA, a’ ki mind a’ Várost, mint pedig az annak ellenében lévő Szigetet, külömbféle jeles épűletekkel felékesíttette. Hajdani fekvését, nevezetességét, és nagyságát leírta Inkhoffer (n) Annalium Ecclesiastic. p. 328. ad annum MXXII.) és kiváltképen Lázius (o) Olahus in Atilla Cap. XIII.) Lakosainak tulajdonságait pedig Spéner Jakab Károly. (p) In notitia Germaniae antiquae.) Sok, és nevezetes külömbféle régiségek is talaltattak itten: nevezetesen MÁTYÁS Királynak idejekor, midőn Beátriksz Királynénak lakó helyet építtetett, egy kiásott kövön ezek a’ sorok valának: „Legio Sicambrorum hic praesidio collocata, Civitatem aedificaverunt, quam ex suo nomine Sicambriam vocaverunt.” Nem külömben régi pénzek is, mellyek Augusztus, Tibérius, mások, és Valentzián idejét képzeltették, ’s vélhető, hogy ezeknek költségével tartatott itten a’ segéllő, ’s lakó sereg. Római temetési emlékeztető íratok is találtattak itten, melly felől lásd Bél Mátyást, 285(q) In notitia Hung. novae. Tom. III. §. 14. p. 183.) Az emlékeztető köveken lévő íratokon kivűl pedig más nevezetes régiségek, ’s némellyek véllekedése szerént. Izisnek képe is itten ásatott vala ki a’ föld’ gyomrából; de mivel szép mesterséggel készűlt tagjaitól feje elveszett, nem bizonyosan állítható, ki lett légyen.
Hajdani fényességéhez, és nevezetes voltához képest ma középszerű Város, ’s e’ nevezete Ó Buda! akár régiségéért, akár pedig fájlaló szánakozásból származtatott alkalmasint reá illik, mellyet rész szerént a’ Törököknek igája, ’s hoszszas sanyargatása; rész szerént más viszontagságok, ’s Új Budának gyakorta történt ostromoltatásai is okozotak vala. Mostani lakosai Magyarok, Németek, és Zsidók; leg számosabbak a’ katolikusok, reformátusok is lakják, és olly sok Zsidók, hogy Szombat napon mintegy ellepik az útszákat, és az Ó Testamentomi időt elevenen képzeltetik. Rész szerént kereskedésből, rész szerént külömbféle mesterségek üzése által, rész szerént pedig föld, ’s szőlő hegy mivelésböl élnek. Nevezetesiti most Ó Buda Városát a’ Tsászári, Királyi katonáknak ruhát készítő műhelye; melly az egész Országban leg nevezetesebb. Határbéli földgye meglehetős termékenységű, de kevés; réttye, legelője középszerű, szőlő hegyei nevezetesek, ’s a’ Budai híres borokhoz hasonlítók, fájok szűken, eladásra jó alkalmatosságok lévén, második Osztálybéli.
A’ nyúlak vólt híres Szigetét most árendában bírják az Ó Budaiak a’ földes Uraságtol, melly mintegy húsz lépésnyi szélességű, ’s 300. lépésnyi hoszszaságú. A’ nagyobb pedig négy, vagy öt száz lépésnyi szélességű, a’ hoszsza pedig fél mértföld. Régi időkben IV. BÉLA Király Szent Domonkos Szerzetebéli Apátzák’ klastromát fundálta ide: Ennek leánya Sz. Margita itt élt, ’s meg is halálozott ebben a’ klastromban. A’ Sziget ennek előtte az Ó Budai Prépostsághoz tartozott; most a’ Királyi Kintstár bírja, a’ kitől árendába vette azt bóldog emlékezetű Sándor Leopold Fő Nádor Ispányunk: ’s egy majoros házat; és két nyári nyiltt palotátskát (Gloriette) építtetett oda. Most a’ Felséges Locumtenensűnk hasonlóképen 286bírja, ’s ékesíti. A’ majoroson, ’s a’ Sziget’ gondviselőjén kivűl kortsmáros is lakik a’ Szigetben, hanem télkor Budára költöznek onnan által, a’ lakosok, tartván az Duna’ áradásától, ’s feldagadott zajjától. Szántó földek; szőlők, rétek, kertek; vadászi tanyák; szemléltetnek a’ Szigetben; ’s ezek között sok régi épűletek’ romladékjai. Ezekhez tartozik a’ néhai Sz. Margita’ kápolnája, a’ kortsma mellett, a’ melly 1787ben bézárattatott. Szolgál a’ Sziget nem tsak a’ Felséges Fő Hertzegnek, hanem egyéb Pesti, Budai Uraságoknak is múlattató helyéűl; egynéhányszor közönséges tűzi mesterségek is tartattak itten. A közösűlés kis ladikokon való által hajókázás által szokott történni.
