BUDA.
BUDA. Vízi Városa. Nevezetét vette a’ mellette folyó Dunától, németűl Wasserstadt, kezdődik a’ Landstrass nevezetű Város szélénél, és tart a’ Duna mentében az úgy nevezett halászok Városáig. Krisztina Város felől pedig a’ Bétsi kapu felé lévő parton épűlt házakig. Történetei hasonlók a’ Várbélihez. Hajdani kőfalai elromladoztak, melynek napnyugot felől való részét Szoliman Tsászárnak uralkodása alatt Arszlán Bassa építtete vala. Útszái között leg nevezetesebb a’ nagy, vagy piatz útsza, melly e’ vízi Várason egészen keresztűl viszen. Templomai között pedig leg nevezetesebb a’ piatzon lévő Városnak két tornyokkal 1740dik esztendőben Szent Anna emlékezetére ékesíttetett Szentegyháza, melly előtt B. SZŰZ MÁRIÁNAK tiszteletére emeltt oszlop szemléltetik. Előtte van a’ fő Pósta ház, mellynek végén a’ part felől a’ Diligentzház. Második nevezetes Szentegyház a’ Kaputzinus Szerzetes Atyáké, ugyan a’ középső nagy útszában, mellynek épűlete mellett lévő nagy halmos piatzon tette le mostani Felséges Királyunk Juniusnak 6dikán 1792ben az Ország’ törvénnyeinek, ’s szabadságainak megtartásáról való Hitét. Harmadik a’ Szent Erzsébet Szerzetbéli Apátzáknak Szentegyháza, és jeles nagy Klastroma négy szegeletre építve, a’ mellyben nem tsak az Apátzák laknak, hanem sok szegény beteg Aszszonyi személlyek is az Apátzák gondviselése, ’s szolgálat tétele alatt gyógyíttatnak. Itt vala hajdan az Ozmanoknak Moséjok, holott most Salétrom készíttetik; közel van e’ hez a’ katona Őrálló házatska, holott ágyúk, és golyobisok őríztetnek, tovább pedig a’ halászi Várasotska felé a’ Harmintzad, és a’ vízi Városbéli három, vagy négy kávé házak mind egy útszában, és ugyan egy oldalon. Több épűletei között 333nevezetes itten az Úgrófördő, Springbadl, mellyet hajdan Hassán Budai Passa építtetett, a’ mint azt Stöker Lőrintz (n) In Thermologia Budensi Cap. IX. §. 14. p. 55.) elő adta, továbbá az arany hajó nevezetű vendég fogadó, melly 1777dikben meggyúlladván II. JÓSEF Tsászárnak szorgalmatos gondolkozása által szerentsésen eloltatott, annak birtokosa 1779ik esztendőben 12. Augustusban muzsika szó alatt örök háládatosságának nyilvánítására e’ sorokat tétette fel márvány kőbe metszett arany betűkkel. Josephi II. Rom. Imp. debitae gratitudinis ergo, aeternae memoriae, cujus Augusta Praesentia, cura, et vigilantia aedes istae manifesto incendii periculo, flammisque celeriter erepta sunt. Anno MDCCLXXVII. die ada Augusti. A’ vízi Városnak végén, a’ Halász Város felé van egy vízi Makhina (Machina Hydraulica) mellynek segedelmével felszolgáltatik a’ Duna víz föld alatt lévő tsatornák által a’ Várba. Ennek épűlete mellett pedig a’ repűlő Hídnak egyik part alkotmánnya van alkalmaztatva: melly híd akkor igen jó szolgálatokat tesz, midőn a’ hajó híd télben felszedetik. A’ vízi Városhoz tartóznak azok az útszak is, mellyek újjónnan felépűltek a’ Budai Vár allyának lehajlattyán, mellyekböl jeles kinézet esik a’ Pesti rész felé. E’ vízi Városnak észak felé lévő szélén van a’ Királyi katonák’ Ispótállya, ’s egyszer’smind Sz. Flórián tiszteletére építtetett kápolna is. Fellyebb pedig a’ közönséges Ispótály (Domus Pauperum) a’ hol néha 60. ’s több betegek is tartózkodnak; a’ kiknek lelki javokra mindgyárt mellette lévő Sz. János kápolnájában tartatik az Isteni szolgálat. Ezután következik Ó Buda felé az úgy nevezett Buda Landstrasz, (Buda ad viam Regiam) melly annyit tészen, mint Ország úttya mellett lévő Buda. Terjednek épűletei a’ vízi Város, ’s Neustift’, és a’ Hegyek között, a’ Vár felé pedig addig, míg a’ Sz. Rochus útszája tart. Itt van az a’ nevezetes fördő, melly Ekker, a’ vagy közönségesen Tsászár fördőjének neveztetik. Abban külömbözik e’ fördő a’ több Budai fördő házaktól, hogy itten hideg, és meleg víz eresztethetik némelly ferdő szobákba. Jó alkalmatosságokat foglal magában a’ betegek’ számokra; 334mellyekhez az is járúl, hogy a’ mellette lévő kertet a’ fördő személyeknek sétálásokra engedi a’ tulajdonos. Megjegyzésre méltó itten, hogy a’ meleg vízben kiss halatskák is látszatnak, mellyek másféle hideg vízben nem élnek; de ízetlenek. Nevezetes a’ mellette lévő Tsászár malma is, mellynek esztendei nagy jövedelmet hajtó haszna van. Nevezetes itten az a’ szép templom, melly az előtt az Augusztiniánus Szerzetes Atyáké vala, azok a’ Szerzetes Atyák pedig, a’ kik most e’ Klastromban laknak, a’ vízi Városbéli Szent Erzsébet rendén lévő Apátzáknak klastromjokban laktak vala. Maulpertsch híres kép író dolgozott ennek képein, ’s bóltozati festésén. Szent István első Mártir’ tiszteletére vagyon szentelve. A’ templom mellett szép új Normális Oskolát építtettek itten a’ Polgár lakosok 1794ben. A’ Duna felé látszatik a’ Királyi megkoronásztatásra készíttetett hegyetske, mellyen Felséges FERENTZ Királyunk a’ Szent István kardgyával négy felé vágott vala a’ levegőbe 1792ben 6dik Juniusban a’ bévett szokás szerént. Tovább a’ Duna felé van az Esztergomi Érsekség’ Háza: a’ hol mostanság tartatnak a’ Szent Szék Űlései. E’ Ház háta megett van az Esztergom Fő Káptalannak dézma Háza.
Landstrass után következik Buda Városának végső, hanem a’ Bétsből felűlről Budára jövőknek első része, tudniillik Buda Neustift, vagy is Neo Buda, Új Város, a’ szőlő hegyek, ’s Duna; egy részént pedig Ó Buda veszik körűl. Lakosai katolikusok, ’s Németek: egy Tanáts alá tartoznak, melly a’ Budai Várban tarttya Űléseit. Szép az ide való Templom; a’ Tornyát 1794ben megillette a’ menykő, most újra megépíttették a’ lakosok. Az út mellett lévő Sz. Háromság’ oszlopja annak előtte a’ Várban vólt, ’s a’ Pestis idejekor felállíttatott. A’ Lakosok itten többnyire szőlős gazdák, mólnárok, vagy kereskedők.
A’ vízi Városnak Rátz Város felől való részén van az úgy nevezett Fischerstadl, vagy Halászok Városkája, a’ vízi Városnak egy része, mellyben hajdan a’ keresztes Atyáknak nevezetes klastromjok vala, most pedig a’ katonák számára rendeltetett nagy élés ház, és kenyér sűtő kementzék, e’ Városka egész 335a’ hajó hídig terjed, holott egy fából készűlt nyári Teátrom van, mellyben kezdett játszáni a’ Magyar játszó Társaság; most pedig leg inkább a’ Pesti Németek’ Theátromában jádzanak. Szép új hazák épűlnek itten, a’ Királyi kert allyán, a’ Budai, és Pesti nyári hídhoz közel, melly 54 hajókon áll; szélessége olly tágas, hogy két kotsi egymás mellett bátran elmehett; azon felűl mind a’ két felől igen alkalmas karfákkal készűltt két gyalog útakkal ékesíttetett, hoszsza 540 lépést tesz.
A’ BUDAI rátz Város. Buda, Tábun, Raitzenstadt, fekszik Szent Gellért hegye alatt, ’s kezdődik egy felől a’ hídnál, ’s terjed a’ Duna mentében, a’ sáros fördőig, észak felől pedig a’ partnak oldalain a’ Krisztina Városnak széléig, lakosai többnyire rátzok, németek, magyarok, és tótok, leg inkább kereskedésböl, mások gazdáskodásból, a’ közönséges nép pedig leg inkább szőlő mivelésböl él. Épűletei a’ középső útszában szépek, és napról napra magosabb, és díszesebb házakat készíttetnek. Két Szentegyház van benne, egy a’ Római Katolikusoké a’ part oldalán épűlve, ’s szép toronnyal ékesíttetet, a’ rátz Barátok teszik benne az Isteni tiszteletet. Közel van hozzá a’ Rátzoké is, melly az előbbenihez külső nagyságára nézve, mintegy hasonlító; ez is szép toronnyal, és verő órával ékesíttetett. Nevezetes benne a’ rudás fördő, vagy Bruckbad; melly a’ múlt esztendőben jelesen felépíttetett, ’s több alkalmatosságokkal is öregbíttetett. Épűlt Szent Gellért hegye alatt a’ Városi nagy Serháznak szomszédságában, ’s itt forr heves vize a’ földböl, új két fördőinek, egyike FERENTZ fördőjének, másika pedig TERÉZIA fördőjének neveztetett. Többnyire mind melegek, és izzasztó erejűek, mellyek között leg tűrhetöbb, az első szám alatt lévő. Hajdani építőji a’ Törökök vóltak, az előtt pedig a’ Kalocsai Érseknek birtokában vala. A’ Budai fördőknek tulajdonságairól lásd Profeszszor VINTERL Úrnak munkáját. Második régibb fördő a’ rátz Város végénél, a’ Sáros fördő, németűl Blokszbad; melly a’ Duna partyán, és a’ Szent Gellért hegyének szélén, ’s a’ rátz Városnak végénél van épűlve. Ez még hevesebb az előbbinél, 336sokaknak kiváltképen használ; de a’ nagy melegség miatt nem mindenek szenvedhetik. Épűlete sokkal kissebb az előbbinél, és a’ fördő szobák is kevesebbek benne; ’s kevesebben is járnak ide a’ beteges katonákon kivűl. Harmadik az új, vagy a’ Rátz fördő, mellyben számos fördő szobák, és jó fördő alkalmatosságok készíttettek. Épűlt ez a’ fördő a’ rátz Városnak felső részében, a’ hegy felé. Vize hasonlóképen heves, de valamivel lágyabb melegségű az előbbieknél, kiváltképen tűrhető, az úgy nevezett Krisztina, és János fördő szobák alól. Nevezetes továbbá a’ rátz Városban a’ Serház, mind tágas épűletéért, mind pedig azért, mivel jó serrel szolgál mind a’ lakosoknak, mind pedig az idegeneknek.
BUDAI Krisztina Város. Kristinenstadt. Kezdődik egy felől a’ rátz Városnak szélénél, és terjed a’ Várnak túlsó napnyugot felé lévő része alatt egész a’ Városnak szép majorjáig, melly nyárban méltán kedves mulató helye a’ Budai Uraságoknak. Nevezetes, és tágas Szentegyháza épűl a’ Vér Kápolnátska mellett; melly, ha elkészűl az egész Városnak jeles ékesítésére leszsz. Több jeles szép házak építtettek itten, kivált két, három, és négy esztendők ólta, mellyek között nevezetet érdemel, az előtt Gróf Niczky, most pedig T. T. Horvát Uraságnak háza, és szép kertye; nevezetes továbbá Gróf Brunszvik Uraságnak háza, és a’ majd ellenében lévő ház is, ’s a’ t’. Nem külömben Kalmárfi Uraság, mostani Buda Városa igen érdemes Bírájának háza; mellynek közepső része a’ múlt esztendőben szerentsétlenűl elégett vala ugyan; de hamar, és még jelesebben felépíttetett. Ez épűlethez közel van a’ Királyi tserép edény Mívház, mellyben a’ mint az egész hazában esméretes, külömbféle színű szép tserép, és fél portzellán edények készíttetnek. Vidékje kies, és egésséges, ’s számos szép kertekkel, és majorságokkal díszeskedik. Veszedelmes tsekély patak foly keresztűl közepén e’ Városnak, melly száraz időben tsak alig folydogál; de záporok alkalmatosságával a’ hegyekről öszve folyó vizek által feldagadván olly hírtelen, és nagyra nevekedik; hogy a’ mellette lévő házak, 337és kertek’ Urainak, nem tsekély gondot, kárt, és félelmet okoz, a’ mint ezt a’ múlt esztendőben is érezhetőleg tapasztalták vala, mind a’ Krisztina, mind pedig a’ Rátz Városban.
