Szalonta, (Nagy-Szalonta)
Szalonta, (Nagy-Szalonta), magyar mezőváros, Bihar vmegyében, a mezőségen, a Váradról Gyulára vivő országutban, Váradhoz 4 mfdnyire, 10,300 lakossal, kik kevés kath., óhitűt és zsidót kivéve mindnyájan reformatusok, s köztök több 200 nemes családnál találtatott. Posta helyben, s ref. anyaegyház, s a nagy tűz után igen számos vörös cserép fedelű házak láthatók. Határa elég nagy ugyan, de még is a szomszéd uraságoktól bérlenek pusztákat és földeket, mert saját határuk a népességhez kicsiny. Ezt a Kölcsér futván keresztül, a sertéseknek alkalmas turkáló helyet készít, a valóban szemügye a lakosoknak a sertéstenyésztésre van forditva, a minthogy a szalontai nyulánk, konyafülű vörös sertések országszerte ismeretesek. E mellett sok szarvasmarhát tartanak, s ezzel, sertéssel, juhval, mézzel kereskednek; fuvaroznak szőlős kertjeikben csekély bor, ellenben mezőségeiken híres görög dinnye termesztetik. Nagy országos vásárt tart. Birtokosa: h. Eszterházy, de a város régente hajdui szabadsággal élvén, földjeit mindig szabad adás vevés mellett örökös szerződésnél fogva birta és birja. Hajdu korának emlékét most is egy fenálló csonka torony falai tartják fel.
