Szalonta, magyar falu, Borsod vmegyében, Miskolcztól 14/16 állomásra, sík vidéken. Kiterjedése 1575 hold, mellyből uraság szántófölde 1008 hold, rét 252 h., közös legelő 200, erdeje 25 hold, tagositva s felmérve azonban még nem levén. Ezen határ leginkább rozsot, buzát és zabot terem, valamint kukoriczát és burgonyát. A földminősége ritka és fekete homok; az állattenyésztés rosz karban van, a mezei gazdaság tűrhető. A lakosok száma 325 lélek, ebből r. katholikus 37, g. kath. 28, ref. 196, anyaegyházzal, zsidó 64. A helység határában van a Hejő patak és Baraczkos, vannak több apró tavai, mellyekben nád terem. Földes ur Szentimrei József, Lengyel József, Vadnay László, Putnoki Károly, – birtokosok: Debreczenyi Pál, Czakó Károly, Kondor Mihály, Visonyi Károly, Zsori család, Bereczki, Kovács, Dáncs, Koncsek, Bizony, Gonczi család.
1700 Maklári Nagy Gergely beigtatását l. Gelynél. 1702.