Baj

Teljes szövegű keresés

Baj, magyar-német falu, Komárom vármegyében, tatai Tóvárostól félórányira, honnan fasoros ut vezet, utolsó postája Neszmélyen át, a tatai fiókposta. A helység a tőle keletészaknak fekvő hegy alatt, sik vidéken terül. Határa déltől északnak hosszan nyulván, 5000 holdat foglal s délről Tóváros, nyugotról szinte Tóváros, kis részben Szomod és legnagyobban Ágostyán; északról kis részben Tardos, nagyobban Tolna; keletről Szőllős által környékeztetik. Határának északon több felénél hegyes erdőség, melly a tardosi és héreghi Gerecse vidéke után legemelkedettebb részét teszi a megyének. Legnagyobb tető a délnek dülő nagy szőlőhegy megett, a fekete tenger felett 1410 lábra emelkedő öreg Kovácshegy, mellyek erdő-koszorus tetejéről, Tata kies vidékére s a gesztesi járáson tul, a messze végetlenbe fenséges kilátás nyulik. Azután jő a Kecskehegy. Szőlője az erdőség alatt, közel a faluhoz nagy kiterjedésű s termése a Neszmélyi után következik. Az uraság pinczéjében, melly 14 ágában 40,000 akót foglalhat; emlitést érdemel a 2150 akós nagy hordó, mely 22 vas abroncsokat számlál, mellynek összesen 9580 fontot nyomnak, hossza 3 öl, 2 láb, 3 hüvelyk; magassága kevéssel kevesebb s nagy kengyel ászkokon nyugszik. Készült Pesten 1832-ben, miután a régi 1400 akós elromlott. A dézsma-borok ebben szoktak tartatni. Van itt ezenfelül 700, 600, 500 akós és több 200, 100 akós hordó. A helység rendesen épült s a házak előtt többnyire gyümölcsfák. Szántóföldei jók, réte, legelője kevés. A tataival összefüggésben nádasa van. Bajnak mostani lakosai 1745-dik évben gr. Eszterházy József által szállitattak Mosony vármegyéből s a gallaiakkal hasonló telepitési szerződéseknél fogva nem urbér, hanem szerződés szerint teljesitik tartozásaikat; megyei összeirás után van itt 34 4/8 jobbágytelek; uradalmi összeirás szerint földes jobbágy gazda 44, házas zsellér 41 1/2 háztelken 81, házatlan 15. A népesség 829 r. kath., s 5 zsidó egyéni számlál. A kath. leány-gyülekezet Szeraf. sz. Ferencz tiszteletére szentelt templommal a tatai anyaegyházhoz tartozik. F. u. gr. Eszterházy Miklós.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT