Bajj

Teljes szövegű keresés

Bajj, magyar falu, Bihar vgyében, Arad vmegye szélén, Váradtól, melly ut. postája, 7 mfd., a Gyepes folyó déli partján, azon szigetben, mellyet a Gyepes és Fekete-Körös folyók képeznek, rónaságon, mindenfelől erdőkkel körülvétetve. Népessége 820 reformatus, kiknek helyben van papjuk. Határa 5217 5/8 hold, mellyből majorság 4144 7/8 h., u. m. 430 szántó, 564 kaszálló, 3150 erdő; jelenleg azonban irtások által szaporodott a szántóföld 200, a rét 160 holddal. Urbériség 127 h. szántó, 164 5/8 rét, 387 h. legelő, helység kaszállója 37, lelkész és tanitó földje 16 hold. A Gyepes és Körös vizek folyása 85, a többi vizállások 95 6/8 h. Földe sárgás fekete, néhol kevéssé szíkes is, terméketlen vad szík azonban nincs; terem tiszta és jó kétszeres-buzát, árpát, zabot, bükkönyt, tengerit gazdagon. A Fekete-Körösön és Gyepesen évenként számtalan épületi és tüzi fák szállittatnak le az alföldi megyékbe, de nem hajókon, hanem kasokban és lápokban. A helység határa déli részén Homorod nevü ér partján, melly hajdan olly derekas viz volt, hogy rajta fák szállíttathattak, egy kolostornak és egy kéttornyu templomnak romjai ma is szemlélhetők. Birtokosok: gr. Rhédey Ádám és János, b. Radák Istvánnő Rhédey Klára, egyenlő 3 részben.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT