vízhordó rúd

Teljes szövegű keresés

vízhordó rúd: kisebb vizes edények szállítására szolgáló rúd, amelynek két végére akasztják az edényeket és egy személy viszi (szemben a csöbörrúddal). A szállítás módját tekintve két fő formai csoportja különíthető el. Mo.-on főleg a vállrúd-típus terjedt el, amit az egyik vállon visznek, miközben a vízhordó rúd a menetiránnyal párhuzamosan fekszik. Igen szórványosan fordul elő a válliga-típus, melyet a nyak mögé helyeznek és két vállon visznek. Ez az utóbbi vízhordó rúd feltűnően széles, közepén a nyak számára félkörös öblözettel. A rúd a menetiránnyal ellentétes irányban fekszik, a kétoldalt lelógó edényeket a vízhordó személy kezeivel is foghatja. A válliga-típus igen elterjedt Ny- és É-Európában, valamint lengyel, belorusz orosz területeken. Ezzel szemben Közép- és D-Európában a vízhordó rúdnak csaknem kizárólagos formája a vállrúd-típus. – Magyar nyelvterületen a vízhordó rúd Erdélyben, É-Tiszántúlon, Ny-Dunántúlon egyéb vízhordó eszközök mellett (csöbörrúd, korsókendő, légelyhordó) nem terjedt el, legfeljebb szórványosan fordul elő. A nyelvterület középső térségeiben a vállrúd-típus két formai változata különíthető el: 1. a lógó kampókkal felszerelt, egyenes rúd és 2. az erősen hajlított, lelógó kampók nélkül használt rúd. Utóbbi az Alföldön és a Dunántúl déli részén, valamint a moldvai magyaroknál; a lógó kampós vízhordó rúd pedig az Alföld és a Dunántúl északi részein, ill. a Felföldön ismeretes. – Igen tanulságos és változatos a vízhordó rúd névanyaga. Az erősen hajlított lógó kampó nélküli vízhordó rúdat a D-Alföldön abronyica, Moldovában karamiszla néven nevezik. Az egyenes, lelógó kampókkal felszerelt vízhordó rúd horog, gágó, kampó, csiga, csingafa, kapocs, kaproncafa, vállfa, váska, garagulya stb. néven ismeretes. A délszlávból átvett abronyica szó a vízhordó rúd korábbi nevét (vállgém) kiszorította a D-Alföldön. A karamiszla ukrán, a váska szlovák eredetű szó a magyarban. A többi elnevezés belső, ill. helyi szóképzés eredménye. – A vízhordó rudak hossza 120–160 cm között változhat. Ügyes kezű parasztok házilag faragták, némely vidéken faragott mintákkal és festéssel is díszítették. – A vízhordó rúd elsősorban a nők eszköze, minthogy az ivóvíz szállítása a nőkre hárult. Eurázsiában a vízhordó rúd története évezredekben számolható, a Kolumbusz előtti Amerika viszont nem ismerte. Mo.-on a 19. sz. vége óta a kutak elszaporodásával a vízhordó rúd használata visszaszorult, jelentősége csökkent. – Irod. Weiser-Aall, L.: Vasabaering i Norge (Oslo, 1953); Gunda Béla: Ludovy transport v Zakarovciach (Slovensky Národopis, 1955); Moszyński, K.: Kultura ludowa slowian (I., Kraków, 1929. Warszava, 1967); Paládi-Kovács Attila: Néhány megjegyzés a magyar parasztság teherhordó eszközeiről (Ethn., 1973).
Paládi-Kovács Attila

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT