Teleki Sámuel gróf (széki)
Teleki Sámuel gróf (széki)
erdélyi udvari kanczellár, T. Sándor gróf tordai főispán, guberniumi tanácsos és petki Nagy Zsuzsánna fia, a nagy T. Mihály unokája, szül. 1739. nov. 17.; ifjú korában unokaöcscsével T. Józseffel és Ádámmal a későbbi dobokai főispánnal külföldi utazást tett, leginkább könyvek gyűjtését tűzvén ki czélul, mint maga írja. Mária Terézia alatt kir. kamarás lett, azután küküllői főispán és erdélyi kormányszéki tanácsos; II. József alatt belső titkos tanácsos, 1784–90-ig kir. biztos az akkor alkotott nagyváradi kerületben, Szabolcs, Békés, Arad, Csanád, Csongrád megye főispáni helytartója, a hajdu kerületben főkapitányi helyettes, Bihar megyének 1785. júl. 16-tól 1787-ig főispánja, 1792. magyar alkanczellár és Máramaros vármegye főispánja; II. Leopold alatt erdélyi főkanczellár (és ismét 1791. júl. 5-től Biharm. főispánja), Szt. Istvánrend nagykeresztese, a göttingeni, varsói, jénai tudom. Akadémiák tiszteleti tagja. A család e tudománykedvelő, nagyműveltségű tagja állította fel óriási költséggel, a marosvásárhelyi gazdag Teleki-könyvtárt, mely már 1816-ban 36,000 kötetet foglalt magában és jelenleg 40 ezer kötetnél is többre szaporodott. A könyvtárt 1753-ban kezdte gyűjteni; erre és az iskolákra Kazinczy szerint nyolczszázezer frtnál többet elköltött. E könyvtárt családi hitbizományképen hagyta örököseire, úgy hogy azt némi föltételek mellett a közönség is használhassa. A könyvtár lajstromát is kiadta három vastag kötetben és egy jeles előbeszéddel látta el. Ő szedte össze végre legteljesebben őse Janus Pannonius pécsi püspök műveit is egykorú kéziratokból és tizenhárom más kiadás után, és azokat két kötetben 1784-ben Utrechtben kinyomatta. Neje iktári Bethlen Zsuzsánna, ki maga is könyvgyűjtő volt, számos magyar könyvgyűjteményét utóbb közhasználatra férjeé mellé kapcsolta. A Teleki-Codex 1525–1531-ből, kis 8-rétű papiros-codex (legendák, elmélkedések, imák, szerzetesi reguák, a Toldy F. által említett Aranka-codex), a T.-könyvtár tulajdona; a Pannoniai ének másolata Cornidestől szintén oda került. Meghalt 1822. aug. 7. Bécsben.
Munkája: Bibliotheca Samuelis S. R. I. Com. Teleki de Szék. Pars I. & II. Viennae, 1796., 1800. Pars III. Cum Catalogo librorum Hungar. conjugis desideratissimae Susannae com. Bethlen de Iktár, Accedunt Supplementa Catalogi Partes I. et II. U. ott, 1811. Pars IV. novas accessiones ad tres priores partes complexa. U. ott, 1819.
Levelei: Kovásznai Sándorhoz, Szeben, 1783. nov. 13. (Figyelő XXVI. 1889.); Kazinczy Ferenczhez. Bécs 1790. febr. 17. (Kazinczy Levelezése II. 34. l.); testamentoma (M. Sajtó 1857. 105., 106. sz.).
Kéziratban sok levele maradt a m. tudom. Akadémia levéltárában, Marosvásárhelyt és a br. Wesselényi-féle görcsöni levéltárban (19 db.).
Engel, Geschichte d. Ungr. Reichs I. 9. l.
Annalen der Literatur u. Kunst Wien. 1804. Intelligenzblatt 17. sz. (Nachricht von. 1802. eröffneten Bibliothek és Catalogusáról).
Tud. Gyűjtem. 1817. VII. 1822. VIII. 125. l.
M. Kurir 1822. II. 12. sz.
Nemzeti Társalkodó 1831. I. 11., 12. sz. (Méhes S.)
Mentor II. 1843. 51. l.
Nagy Iván, Magyarország Családai XI. 89., 98. l.
A Hon 1873. 271. sz. (A T.-könyvtár jogviszonyainak meghatározása).
Szinnyei Repertóriuma. Történelem I., II.
Irodalomtörténeti Közlemények II., VII., VIII.
Zolnai Gyula, Nyelvemlékeink. Budapest, 1894.
