Teleki Samu gróf (széki)
Teleki Samu gróf (széki)
val. b. t. tanácsos, a főrendiház tagja, tartalékos m. kir. honvéd-huszár-őrnagy, a m. tudom. Akadémia tiszteleti tagja, gróf T. Sámuel és gróf Bethlen Erzse fia, T. Sámuel grófnak, a marosvásárhelyi T.-könyvtár alapítójának dédunokája, szül. 1845. okt. Sáromberken; tanulmányait Debreczenben végezte, azután a katonai pályára lépett. A honvédség újjászervezésekor honvéd-huszártiszt lett. Nagybirtokos, kinek Erdélyen kívül Máramarosban vannak birtokai, a census alapján főrendiházi tag. 1881-től fogva többször képviselte a gernyeszegi kerületet és mindíg pártonkívüli állásban maradt. 1894. máj. 4. a m. tudom. Akadémia megválasztotta tiszteleti tagnak a mathematikai és természettudom. osztályba, 1897. jún. 23. megkapta a titkos tanácsosi méltóságot. Egyike Erdély leghíresebb vadászainak, a kinek vadászkalandjairól számos történet kering. Mióta néhai Rudolf trónörökös első ízben társaságában vadászott Erdélyben, bizalmával állandóan kitüntette a grófot, aki nemcsak vadászatainál, hanem külföldi utazásaiban is gyakran kisérője volt. 1886 őszén Höhnel Lajos magyar születésű tengerésztiszt kiséretében Afrikába utazott, honnét 1887 tavaszán nagyobb felfedező utat tett. Jan. 23. négy karavánnal hagyták el Zanzibárt s ápr. 12. értek el a 6013 m. magas Kilimandsaro havasig, melyen T. egész az örök hó határáig hatolt előre, legelőször az utazók közül. Újból szervezve 250 főre menő karavánját, okt.-ben az 5600 m. magas Kenia hegységhez jutott s ezt is megmászva, nagyobbrészt ismeretlen vidékeken keresztül mentek a Baringo-tóig s onnét tovább hatolva, 1888. ápr. két nagyobb tavat fedeztek fel, melyeket T. Rudolf és Stefania tavaknak nevezett el a magyar trónörököspár nevéről. A Rudolf-tó partjához közel fekvő 630 m. magas névtelen gőzölgő tűzokádó hegynek Höhnel adta a Teleki-vulkán nevet. 1888. nov. 25. szerencsésen megérkeztek Mombaraba, a honnét T. csaknem három évi távollét után a következő tavaszszal jött vissza Magyarországba. Az utazása közben szerzett kőzet-, növény- és álattani, valamint a néprajzi és embertani gyűjteményeket a m. n. múzeumnak ajándékozta.
Vadász- és úti tapasztalatairól írt a Szaklapokba; afrikai utazásáról több hírlapba írt, így a Nemzetben (1892) jelent meg tőle hosszabb czikksorozat.
Munkája: A Rudolf és Stefánia tavakhoz. Teleki Sámuel gróf felfedező útja Kelet-Afrika egyenlítői vidékén 1887–88. (Kiadta Höhnel Lajos). Bpest, 1892. Két kötet. Németül: Wien, 1890., Angolul: London, 1894.).
M. Nemzetségi Zsebkönyv. Főrangú családok. Bpest, 1888. 249. l.
Földrajzi Közlemények 1890. 498. l.
Pallas Nagy Lexikona XVI. 46. l.
Vasárnapi Ujság 1889. 35. sz. arczk.
Sturm Albert, Országgyűlési Almanach. Bpest, 1901. 378. l.
