Rudnyánszky József (dezséri),
Rudnyánszky József (dezséri),
beszterczebányai püspök, R. Pál ügyvéd és Szmrtnik Klára fia, szül. 1788. okt. 28. Nagyszombatban; a theologiát Pesten a központi papnevelő-intézetben és Bécsben a Pazmaneumban végezte. 1812-ben pappá szenteltetvén, káplán volt Léván, 1814. Budán a vízivárosban, 1815. Ó-Budán, 1817-ben érseki helynöki levéltárnok, 1820. szentszéki jegyző, 1822. helynöki titkár lett, 1832. decz. 30. esztergomi kanonokká neveztetett ki és 1841. jún. 12. nógrádi főesperessé lépett elő. 1834-től az esztergomi presbyterium igazgatója volt. 1843-ban czímzetes apát, 1844. érseki helynök, még ez év aug. 16. a beszterczebányai püspök lett és 1845. jún. 8. Kopácsy József primás által Esztergomban püspökké szenteltetett. Püspökségében megteremtette az egyházmegye elaggott papjainak segélyezésére szolgáló alapot és szervezte a püspöki helynökséget. Midőn 1848-ban a közoktatásügyi miniszter tanácskozásra hívta az ország főpapjait, hogy a katholikus iskolák, a kegyúri jog s az alsó papság anyagi ellátásának kérdését rendezzék, egyike volt a tárgyalások legtevékenyebb tagjainak. Az 1848. szabadságharcz kitörésével szívvel-lélekkel karolta fel a nemzeti ügyet és körlevélben hívta fel papságát, hogy Kossuth rendeleteinek engedelmeskedjék 1849. máj. 24. az ország függetlenségének kinyilatkoztatását ünnepélyes isteni tisztelettel ülte meg. Az ország fővárosának az osztrák katonaság által történt elfoglalásakor őt is elfogták és az Újépületbe zárták. A katonai biróság pásztorleveleiből igyekezett a magyar szabadságharczban való részvételét bebizonyítani, a mi részükről sikerült is, úgy hogy javadalmainak elvesztésére és hat évi várfogságra ítéltetett. Hasztalan folyamodott helynöke 20.000 hívőjének aláírásával támogatva kérését, a legfelsőbb helyen kegyelemért; az ítélet végrehajtatott és ő Kufsteinba vitetett. 1850-ben jóakaróinak s kivált a herczegprimás tanácsára önként is lemondott püspökségéről és ekkor kegyelmet nyert, de egyúttal a neuburgi zárdába internáltatott. 1853-ban végleg visszanyervén szabadságát, Haimburgban vonta meg magát. Midőn 1857-ben Scitovszky primás a máriaczelli búcsújáratot Haimburgon keresztül vezette, a város utczáin R. fogadta őt püspöki díszben, régi ismerőseit pedig vendégül látta lakásán. Később Pozsonyba költözött és itt is halt meg 1859. nov. 24. Kivánságához képest az esztergomi főszékesegyházba temették el.
Munkái püspöki körlevelein kívül:
1. Die Ehe in einer predigt dargestellt, welche bey Gelegenheit, als auf wohlthätige Unterstützung des Ofner Frauen-Vereins Karl und Eleonora Rheinthaler das Jubelfest ihrer goldenen Hochzeit in der Ofner Landstrassen-Pfarrkirche zum heiligen Erzmärtyrer Stephan, am 4-ten May 1817. feyerten, vorgetragen wurde. Ofen.
2. Gründe für die Mildthätigkeit gegen die Armen, bey der feyerlichen Uibersetzung des Ofner städtischen Armenhauses zu den W. E. E. Barmherzigen Brüdern, daselbst am 3-ten August 1817. vorgetragen. U. ott.
Arczképe: kőnyomat Ponori Thewrewk József Pantheonában 1836. Nyom. Bécsben.
Gemeinnützige Blätter 1836. 58. sz.
Nagy Iván, Magyarország Családai IX. 816. l.
Schematismus Historicus Dioec. Neosoliensis. Neosolii, 1876. 36. l.
M. Sion 1886. 844. l., 1889. 74. l.
Petrik Bibliogr.
Zelliger Alajos, Egyházi írók Csarnoka 1893. 451. l.
Pallas Nagy Lexikona XIV. 738. l.
Kollányi Ferencz, Esztergomi kanonokok. Esztergom, 1900. 454. l. és gyászjelentés.
