Rudnyánszky Gyula (dezséri),
Rudnyánszky Gyula (dezséri),
költő és hirlapíró, R. Károly 48-as honvédfőhadnagy fia, szül. 1858. máju. 1. Özdögén (Nyitram.); tanulmányait magánintézetben végezte s a jogi pályára lépett, ezzel azonban 1876-ban szakított s azóta az irodalomnak él. 1904. Debreczenben a Szabadság cz. politikai lapot szerkesztette, a kiadóval azonban nem tudott megegyezni, e miatt a laptól megvált és családjával Budapestre költözött. 1905. decz. kivándorolt az amerikai Egyesült-Államokba, nejével Réti Laura vidéki primadonnával együtt.
Czikkei, költeményei a következő hirlapokban és folyóiratokban jelentek meg: Petőfi Társaság Lapja (1878. költemény); Képes Családi Lapok (1880–1895. Költemények, rajzok, elbeszélések, irodalmi czikkek és A Pándy kisasszonyok, regény); Hon (1880. 16. sz. Toldi bucsúja Piroskától), Koszorú (1881. költ., Odry Lehel életrajza, 1882. költ.); Pesti Hirlap (1881 81. sz. Drámabirálók); Fővárosi Lapok (1882. költ.); Pesti Napló (1882. 94 Ujabb Drámairodalmunkról; M. Szalon (1887. Margitai Tihamér); Kisfaludy-Társaság évlapjai (Új F. XII. 1888. Levél egy szinigazgatóhoz, jutalmazott költemény); Vasárnapi Ujság (1888. a párkák, Lingg H. költ.); M. Szemle (1889. Reviczky Gyula, A népszínműről, A versfaragók, irodalomtört. adat); Kécske és Vidéke (1891. 9. sz. Petőfi és kiadói, ugyanez a Békés 9. sz. is); Budapesti Hirlap (1891. 164. sz. Arany János szülőháza); Felsőmagyarország (1895. 112. sz. A sajtóhibákról); Székesfehérvár és Vidéke (1900é. 136. sz. Vörösmarty, ugyanez az Aradi Közlöny 278. sz. is); Agrar Album (1900. költ), írt még a Mátyás Diákba, a Felső Magyarországba (Kassa), Alföldbe (Arad), Szegedi Hiradóba (1896-ban a szerkesztőség rendes tagja), a Tapolcza és vidékébe és a Szalontai Lapokba.
Munkái:
1. Fanny dalai Bpest, 1877, (Ism. Pozsonyvidéki Lapok 176. sz.).
2. Sic vivamus! Nyitra, 1878.
3. R. Gy. költeményei. 1876–1882. Bpest, 1882. (Ism. Vasárnapi Ujság 18., Koszorú VIII. 183. l., Budapesti Szemle XXXII.).
4. Gyermekszinház. Nyolcz eredeti színmű leányok és fiúk számára. U. ott, 1884. (Jó könyvek 15. versben).
6. A száműzött leánya. Elbeszélés. Irta Csatár Gerő. U. ott, (1884. Mulattató és hasznos olvasmányok 20.).
7. Fényben-árnyban. Költemények. 1876–1886. U. ott, 1886. Ism. Budapesti Szemle XLVII., Fővárosi Lapok 99. sz., Budapesti Hírlap 78., alföld 65., Szépirodalmi Kert 27., 28. sz., Egyetértés 80., 97., Függetlenség 84., P. Hirlap 90., Veszprém 13., Váczi Közlöny 13., Aradi Közlöny 94.).
8. Jog és szerelem. Schücking Levin után ford. Cserjés László. U. ott (1886).
9. A czigányok Víg eposz hét énekben. Esztergom (1886. Mulattató Zsebkönyvtár 33., 34..
10. Az önző, regény Werner E. után ford. Cserjés László. Bpest, (1886).
11. Ezermester. Tanulságos igaz história. U. ott, 1887. (Nóták, históriák 14.).
12. Jézus. Karácsonyi ének. U. ott, 1888. (Ism. 1887. Szegedi Hiradó 283., Érsekujvár és Vidéke 50., Egyetértés 333., Esztergom és Vidéke 99., Délmagyarországi Közlöny 294., Religio 11. 58. sz., Szegedi Hiradó 283. sz. Nagyvárad 1888. 290. sz. M. Sion.)
13. Mária-dalok és legendák. U. ott, 1888. (Ism. Vasárnapi Ujság 25., egri Irodalmi Szemle 7., M. Állam 123., M. Sion, Egyetértés 153., Nemzet 162., Irodalmi Értesítő 14.).
14. A zsarnok. U. ott, 1886. (Monológok 21.)
15. Ezeregy legegyszerűbb és legszebb magyar népdal. Összegyűjtötte Cserjés László. U. ott, 1888.
16. Nyár. Ujabb költemények 1886–1889. U. ott, 1889. (Ism. Vasárnapi Ujság 24., Kecskeméti Lapok 28., Veszprémi Közlöny 25., Egyházi Közlöny 15., M. Állam 156. sz.).
17. Költemények Mátyás királyról. U. ott, 1890.
18. Uj könyv. Költemények. U. ott, 1891. (Ism. Bácska 47. sz. 2. kiadás. U. ott, 1895. Ism. Bud. Szemle 1893. 171., 184. l.).
19. Költemények. Győr, 1892. (Egyetemes Könyvtár 55., 56.).
20. Kis gyermekek verses könyve. Száz kis vers képekkel. Bpest, 1893.
21. A gyáva. Drámai monológ. U. ott, 1893. (Versben. Rozsnyai Monológ-Könyvtára 6.).
22. Szerelem. Költemények. U. ott, 1894. (Ism. Vasárnapi Ujság 9. sz., Fővárosi Lapok 59., Élet 427., M. Geniusz 10., Jókai 12., Egyetértés 63., Aradi Közlöny 51., hazánk 220. sz.).
23. Kossuth Lajos. U. ott, (1894. Mulattató és hasznos olvasmányok a magyar nép számára 57. sz.).
24. Rózsa és Aladár. Regény versekben az ifjúság számára. U. ott (1894. A Lányok Lapja és Hasznos Mulattató heti melléklete).
25–28. A kakasülő. Víg monológ, Tot. 5-re 62. Turfmonológ, A műkedvelő fotografus, A mama kedvencze, U. ott, év n. (Rozsnyai K. Monológ-Könyvtára, 21., 22., 23., 29. Versben).
29. A kosár. Monológ. Pailleron után ford. U. ott, év n. (R. M. K. 19.).
30. Szeretem a nőket. Víg monológ. Georges Lorm után ford. U. ott, év n. (Rozsnyai K. Monolog-Könyvtára 27.).
31. A légy Monolog Guiard után ford. U. ott, év n. (R. M. K. 30.)
32. Kisértetek. Színmű 3 felv. Ibsen után ford. U. ott, év n. (Fővárosi Szinházak műsora 12.).
33. Petőfi, színmű 1 felv. U. ott, 1899.
34. Építő Sándor. Igaz történet a magyar nép számára. 3 képpel. U. ott (1899).
35. Névtelen virág. Regény. U. ott 1899.
36. Ugri Matyi, a bajszerző holló. A szélpuska. A szombatesti fürdés. Három kaczagtató történet versekben és képekben. Írta Busch Vilmos, magyarul... U. ott (1899).
37. Zrinyi Miklós, a szigetvári hős. Ugyanott, (1899).
38. Mátyás király. U. ott, (1902).
39. Kinizsi Pál élete és hős tettei. U. ott, (1902. Mulattató... olvasmányok 60. sz.)
40. Új költeményei 1894–1904. Debreczen, 1904. (Ism. Máramarosi Lapok 13, Színház 15, Vasárnapi Ujság 14, Erdélyi Múzeum, Új Idők 28, Polit. Hetiszemle 16, 17.)
41. Dobó Katicza, a hős honvédleány vagy Egervár ostroma. Nyolcz képpel. Bpest. (1904).
42. Petőfi, drámai költemény. U. ott, 1905.
43. 48 magyar vers. Debreczen, 1906.
Szerkesztette a Magyar Szemlét 1882-ben Budapesten, de csak egy száma jelent meg.
Álnevei: Dezséri, Dezséri Sándor, Fidél stb.
Figyelő XIII. 1882. 104. l.
M. Könyvészet 1886–1893., 1894–1895., 1904.
Kiszlingstein Könyvészete.
Képes Családi Lapok 1888. 789. l. (Dengi János).
Pallas Nagy Lexikona XIV. 737. l.
Magyarország Vármegyéi és Városai. Nyitra várm. Bpest, (1899) 273. l.
Budapesti Hirlap 1903. 79. sz., 1905. 350. sz.
Pesti Hirlap 1905. 350. sz. és a m. n. múzeumi könyvtár példányairól.
