Lendvay Márton, ifjabb,
Lendvay Márton, ifjabb,
szinész, L. Márton és Hivatal Anikó szinészpár fia, született 1830. szept. 14. Kolozsvárt, hol iskoláit járta. 1844-ben szülei Pestre vitték, hogy tanulmányait folytassa; azonban hajlamait követve Székesfejérvárra ment és ott Kilényi társulatánál szinész lett; a Rabló vadászok egy jelentéktelen szerepében lépett fel először. Az 1848–1849. szabadságharczban mint honvéd harczolt; jelen volt Buda ostromnál és 1849. júl. 11. az igmándi csatában sebet kapott; ekkor Komáromban a 203-ik zászlóaljhoz századosnak osztatott be. A capitulatio után ismét szinész lett és a vidéken, így 1851-ben Győrött és más helyeken is szerepelt 1852 nyaráig, midőn (aug. 27-én) a nemzeti szinházhoz szerződtetett. 1853-ban Pestet elhagyva Kolozsvárra ment és föbb erdélyi s magyarországi nagyobb városok közönségeinek kedvenczelett. 1855. okt. 16. lépett föl Pesten újra és az Ördög napójában; Robin de Bois, Romeo, Lugarto, Ferdinand és atyjának több felejthetetlen szerepe sikerültek neki; a közönség és birálat által kedvezőleg fogadtatván, újra szerződtetett. 1858-ban nőül vette Fáncsy Ilkát, a jeles szinésznőt. Meghalt 1875. júl. 12. Balaton-Füreden.
Szinműve: Nem tűröm a háznál, vígj. 3 felv. (Először 1858. okt. 18. adták elő a pesti nemzeti szinházban; Kassán 1859. aug. 14. és 1866. máj. 6. Szinész és táblabiró, vagy nem tűröm a háznál cz.).
Arczképe: kőnyomat Barabástól 1856 (az Arczkép-Albumban), Grimm rajza a Családi Körben és Gerhard Alajos rajza, nyomt. Horn és Zobel a Hajnal-Albumban.
Arczkép-Album. Pest, 1856. II. 30. l. arczk.,
Hölgyfutár 1858. 238., 240. sz.
Vasárnapi Ujság 1863. 27. sz. 1875. 29. sz. arczkép.
Családi Kör 1865. 10. sz. arczk. (Major Béla), 1868. 21–36. sz. (Potemkin Ödön), 1875. 29., sz.
1875: Magyarország és a Nagyvilág 39. sz. arczk., Fővárosi Lapok 157. sz., Pesti Napló 157. sz., Hon 158. sz. (Törs Kálmán).
Hajnal Album. Bpest, 1873. 231. l. arczk. (Sarkady István).
Szinnyei József, Komárom 1848–49-ben. Bpest, 1887.
Ferenczi Zoltán, A kolozsvári szinészet és szinház története. Kolozsvár, 1897.
Bayer József, A magyar drámairodalom története. Bpest, 1897. és gyászjelentés.
