Lendvai Miklós,
Lendvai Miklós,
megyei tiszteletbeli főjegyző, szül. 1862. febr. 5. Szegeden (Csongrádm.); iskoláit végezve, 1880-ban lépett Trencsénmegye szolgálatába, 1881-ben tiszteletbeli aljegyző, 1883-ban negyedik aljegyző lett (1884-ben Lőwy családi nevét Lendvaira változtatta); a megyei szolgálatban fokról fokra előlépve, 1892-ben első aljegyző s 1894-ben tiszteletbeli főjegyző lett. 1888-tól 1898-ig tartalékos hadnagy volt a közös hadsereg 46. gy. e. utóbb a m. királyi honvéd-gyalogságnál. Titkára a temesvári magyar nyelvterjesztő egyesületnek, a délmagyarországi tiszviselők egyesületének és a temesvári tornaegyletnek; pénztárnoka a vöröskereszt-egylet temesmegyei és temesvár-városi választmányának.
1878. okt. 1. főmunkatársa lett a Temesi Lapok cz. napilapnak, melynek kötelékében megmaradt, midőn a lap nevét 1880. okt. 17. Délmagyarországi Lapokra, 1887. okt. 4-től Délmagyarországi Közlönyre változatta; 1890. jún. 1. óta a lap felelős szerkesztője s 1900. jan. 1. óta annak kiadó-tulajdonosa; (ezen hirlapba írt czikkei: 1896. 70., 71-ik sz. Márcziusi napok Temesvárott, 1887. 279. Komáromy Alajos szinész, 1888. 62. Márcziusi napok Temesvárott, 1889. 133., 141., 143. Mikor volt Petőfi Temesvárott, 1890. 297. Petőfi és Bem, 1897. 175. sz. Petőfi Sándor Temesvárott, sat.) Több közigazgatási szakczikket írt a M. Közigazgatásba (1885–86. A kisebb fokú vélségekről sat.). Lapjában lelkesedéssel szolgálja a délvidéki magyarság érdekeit; 1882-ben a temesvári magyar nyelvterjesztő egyesület, 1883. a temesvári magyar szinügygyámolító egyesület megalakítása érdekében fejtett ki propagandát; 189-ben a délvidéki közművelődési egyesület megalakítása érdekében számos czikket írt; 1892-ben a délvidéki magyar színi szövetség létrejövetele érdekében buzgólkodott: 1893–96-ig évről-évre megújította a délvidéki kultur-egyesület megalakítása iránti felhivást; írt ezenkívül számos vezérczikket a magyar szinészetnek Temesvárott leendő állandósítása érdekében, ismertetett lapjában levéltári okmányokat, temesvári s temes-megyei történelmi eseményeket; írt apróbb-nagyobb elbeszélést, rajzokat neve alatt, vagy + jegy és Mikulás név alatt.
Munkái:
1. Szerb és román vígjátékok. Temesvár, 1883.
2. Temes vármegye szabályrendeletei és elvi jelentőségű határozatai. U. ott, 1885.
3. Ágról-ágra. Elbeszélések és rajzok. Szeged, 1889.
4. Temesvármegyei közigazgatósági Napló. Temesvár, 1891. (Minden évben új és jav. kiadás. A belügyminiszer 1896. 14. 614. sz. körrendeletileg mintaszerű összeállításáért valamennyi vármegyének ajánlotta.)
5. Temesvármegye nemes családjai. Kiadja a délmagyarországi tört. és rég. múzeum-társulat. Bpest, 1895. (Heraldikai s genealogiai díszmű száz család szinezett czímerrajzával. I. kötet, a II. k. 1899., a III. k. most kerül sajtó alá.)
Szerkesztette az említett hirlapon kívül a Délibáb cz. ifjusági és szépirodalmi folyóiratot 1881. okt. 1-től 1882. decz. 31-ig. Temesvárt és 1898. okt. 15. óta szerkeszti a Közgazdaság cz. folyóiratot, mely mint a Délmagyarországi Közlöny melléklapja havonként kétszer jelenik meg.
Ország-Világ 1890. 51. arczk.
Századunk Névváltoztatásai 147. l.
Zichy Hermán gróf és Derestye Gy. M., Magyar Zsidók a Milleniumon. Bpest, 1896. 186. l. arczk.
M. Könyvészet 1896.
Berkeszi István, A temesvári könyvnyomdászat és hirlapirodalom története. Temesvár, 1900. 120., 126., 146. l. és önéletrajzi adatok.
