Lázár Mór
Lázár Mór (szárhegyi gróf),
földbirtokos és lótenyésztő, gr. L. József és Péchy Eszter fia, szül. 1817. márcz. 20. Szárhegyen; első oktatását a marosvásárhelyi iskolákban nyerte; innét a kolozsvári gymnasiumban s lyceumban folytatta tanulmányait. Azután atyja házához Marosvásárhelyre tért vissza s a kir. táblai joggyakorlathoz kezdett. 1839–1843-ig Marosszék tiszteletbeli jegyzője volt. 1841. febr. 1. nőül vette a művelt lelkű Barcsai Polit, ki Polixena névvel maga is írt a Kolozsvári Közlönybe (1858. A nők írói jogosultságáról, melyet a Hölgyfutár 136. és 137. sz. átvett). L. falura telepedve gazdasággal foglalkozott, míg az 1848. események őt is a székely táborba szólíták, hol tiszti rangot viselt; a nov. 5. marosvásárhelyi események után, atjyát a város részéről kezesnek adták; 1849-ben egy ideig Urbán cs. kir. ezredes fogva tartotta Kolozsvárt. A szabadságharcz után Bilakra (Dobokam.) települt, a hol gazdasága kedvencz ágát a ménes tette, melynek nemesítésére nagy gondot és költséget fordított; e végre 1857-ben Angolországba utazott és Yorkshire legjelesebb lótenyésztő-intézeteit látogatta meg és Tatton Sykestől telivér angol anyakanczákat hozott. A család ősfészkében Szárhegyen és gyergyói javaiban ő volt a legnagyobb birtokos. Meghalt 1865. aug. Marosvásárhelyt.
Hirlapi czikkeket írt anyagi kérdéseinkről.
Proclamatiója: Fegyverre polgártársak! Marosvásárhely; 1848. ápr. 15. (Fegyverre szólítja magyar polgártársait a bujtogatók és honárulók ellen, ívrét egy lap.)
Lázár Miklós gróf, A gróf Lázár család. Kolozsvár, 1858. 248. l.
Koncz József, A marosvásárhelyi kollegium könyvnyomdájának száz éves története. Marosvásárhely, 1887. 53., 57. l. és gyászjelentés.
