Lázár Miklós (szárhegyi gróf),
Lázár Miklós (szárhegyi gróf),
gr. L. Pál és gr. Bethlen Teréz fia, szül 1819. máj. 26. Nagy-Szebenben. A midőn anyja Magyarországra költözött, L. a nagybátyja gr. L. László gondoskodása és felügyelete alá volt bízva, a ki őt a kolozsvári gymnasiumban és lyceumban taníttatá. 1838. júl. az erdélyi főkormányszékhez esküdt fel irnoknak; 1840. Marosvásárhelyt a királyi táblán letette censuráját az erdélyi jogokból; 1841. fogalmazó-gyakornok lett a főkormányszéknél; 1843. nehány hétig a bécsi udvari cancellárián is gyakornokoskodott; még azon évben tiszteletbeli fogalmazónak nevezték ki az erdélyi főkormányszékhez. 1844-ben báró Splényi Máriát vette nőül, ki már 1845. szept. 21. meghalt. 1848-ban megszünt a főkormányszéknél szolgálni s kevés ideig a kolozsvári nemzetőröknél főhadnagy volt. 1852-ben gyüjté nagyobb részét azon adatoknak, a melyekből azután a Gróf Lázár-család cz. munkáját készítette. Ő a Bethlen János gróf, Teleki Domokos gr. és Kemény Zsigmond báró, később a gr. Mikó Imre iskolájához tartozott és itt lett a közügyek emberévé; minden hazafias egylet és társulat résztvevő tagja volt. A székely nemzet története megírása alapjához járult, de a maga részéről is annak mintegy előkészítőjeül megkezdette a Székely Oklevéltár kiadását; a műnek I. kötete egészen, a II. is szintén nagyobb részt a gróf pénzbeli segélye s áldozatával jelent meg. 1856-ban az erdélyi országos nemzeti szinházi bizottság tagjának nevezték ki; 1857. az erdélyi első gazdasági s iparkiállítás rendező bizottsága elnökségével bízták meg. Meghalt 1889. jan. 7. Kolozsvárt.
Czikkei a kolozsvári Hetilapban (1853. 29. sz. Csik, Gyergyó és Kászon leírása, pótló jegyzetek Benkő Károly munkájához, 80., 81. Lázár István életrajza); az Erdélyi Történelmi Adattárban 1858. Egy XVI. századbeli töredék periromány a székely nemek és ágak birtoklása és hivatalviselése tárgyában János Zsigmond korából, Bocskai fejedelem levele Balássy Ferenczhez a székelyek támadása felől 1605., Bethlen István levele Balássy Ferenczhez (1620); a Századokban (1868. A Marosszékben 1491–1515 közt hadnagyságot és biróságot nemek és ágak rendje szerint viseltek lajstromba, 1870. Adatok a Perkő alatti várról és kastélyról Kézdi-Szent-Léleken, 1879. Adatok a Bercsényi-család nemzedék-rendjéhez, 1880. Székely ispánok és alispánok a mohácsi vészig); a Hazánkban (IX. 1888. Ifj. Petrichevich Horváth Boldizsár naplója 1714–1773); a Turulban (II. 1884. Egy oklevél Nagy Iván «A Losonczyak és Bánffyak nemzedék-rendje» cz. közleményéhez, A két Laczk-család eredete, Járai Péter alvajda és maradékai, III. 188. A Kelneki-család nemzedék-rendje); az Egyetemes M. Encyclopaediának is munkatársa volt.
Munkái:
1. A gróf Lázár család. Irta családja számára ... összekapcsolva a gróf Kemény Józsefnek a nevezett családról kéziratban hátramaradt munkájával és számos jegyzetével. Kolozsvár, 1858. (Ism. Delejtű 1859. 219. 1.)
2. Székely ispánok és alispánok a mohácsi vészig. Bpest, 1881.
3. Erdély főispánjai (1540–1711.) Budapest, 1889. (Különnyomat a Századok 1887–1889. folyamataiból.)
Levele Pesty Frigyeshez: Kolozsvár, 1865. máj. 29., 1870. április 15., november 7. (a m. n. múzeumban.)
Lázár Miklós gróf, A gróf Lázár család Kolozsvár, 1858. 260. l.
Századok 1869. 121., 193., 194., 1870. 58., 59., 120. 1872. 115. 1889. 176. l.
M. Korona 1885. 10. sz. (Szentannai).
1889: Nemzet 11. sz. (Jakab Elek), P. Napló 7. Hirlap 11., Vasárnapi Ujság 2. sz.
Petrik Bibliogr.
Pallas Nagy Lexikona XI. 312. l.
Ferenczi Zoltán, A kolozsvári szinészet és szinház története. Kolozsvár, 1897. és gyászjelentés.
