Kossuth Pál (udvardi és kossuthfalvi),
Kossuth Pál (udvardi és kossuthfalvi),
országgyűlési képviselő, K. János és Szögyény Antoniának fia, szül. 1823-ban Magyar-Jesztreben (Zemplénm.); atyja előbb papnak szánta s viselte is egy évig a kassai seminariumban a kék reverendát; de ezen pályáról csakhamar letért és jogi tanulmányainak bevégeztével ügyvédi oklevelet szezett és 1847-ben egyik sátoralja-ujhelyi kerületnek főszolgabirája lett. A szabadságharcz kitörésekor a Sárospatakon alakult zempléni önkéntes zászlóaljba lépett és 1848. okt. 6. indult Pestre; résztvett a schwechati csatában és a téli hadjárat több ütközetében. Midőn ezen hadjárat véget ért és a zászlóalj feloszlott, visszatért polgári hivatalába, melyben atyját váltotta fel. Az októberi diploma után a bodrogközi járás főszolgabirájául választatott. Neje Lehoczky Mária elhunyta után Bodrog-Szögbe költözött. 1869. márcz. 16. a bodrogközi kerület országgyűlési képviselőnek választotta. Meghalt 1895. febr. 16. Bodrog-Szögben.
Hibásan tulajdonítják neki az András és Béla cz. 5 felv. hősjátékot, melyet Weissenthurn Johanna Finnlandi herczeg cz. darabja után Kossuth Lajos forított és már 1835. decz. 15. Kolozsvárt előadtak; a Zempléni vitézek cz. szinművét, melyet Benkő említ, nem ismerem.
Országgyűlési beszédei a Naplóban vannak.
Budapesti Közlöny 1869. 62. sz.
Benkő, M. Szinvilág 127.
Zemplén 1895. 7., 8. sz.
Ferenczi Zoltán, A kolozsvári szinészet története 505. l.
