orvosdoktor, szül. 1765. ápr. 24. Miskolczon (Borsodm.); iskoláit végezte, Pesten 1790-ben orvosdoktorrá avatták; a szép tehetségű ifjú a Széchenyi Ferencz gróf figyelmét magára vonta, ki őt azon év okt. 1. udvari orvosává tette. Mint a grófi háznak nagyrabecsült barátja 34 évig szolgálta uraságát; míg végre 1824-ben a gróf hitvese is követvén férjét a halálba, K. is, miután a gyakori tüdőgyuladások és májbetegsége végső éveiben igen meggyengíték erejét, gyengült egészségének enyhítése czéljából Bécsből melegebb tartományba kivánkozva, egyik veje mellé Triestbe tette át lakását, hol 1830. ápr. 28. meghalt. K. a latin, magyar és német nyelven kívül beszélt francziául és tótul.
1. Az érvágónak pathologiája, melyet a magyar borbélyoknak hasznokra írt. Bécs, 1791.
2. Egészséget tárgyazó katechismus, vagyis kérdésekben és feleletekben foglalt oktatás. A köznépnek és az oskolába járó gyermekeknek számára, hogy tudhassák egészségjeket becsülni és őrizni. Sopron, 1794. (2. megbővített kiadás, U. ott, 1896. Az első kiadásból kivonat jelent meg Kolozsvárt 1797-ben.)
3. Emlékeztetés a himlő-beoltásnak hasznára, az önnön magzatjokat igazán szerető szülőknek vigasztalására. Sopron, 1799. (Németül. U. ott, 1799.)
4. Magyar! Légy igaz magyar. Láss tovább. Becsüld nyelvedet. Pest, 1870. (Névtelenül. Mátray Gábornak a m. n. múzeumi könyvtár példányába írt följegyzése szerint szerzője K.)
5. De productione sacchari ex succo aceris. In monarchia Austriaca experimentum institutum... Ex germanico traductum. Sopronii, 1711. (Névtelenül. Böhringer Károly munkája.)
6. A Fertő tavának geographiai, historiai és természeti leírása 1797-ben. Pest, 1816. (Rumy. Monumenta Hungarica I. 229–424. l.)
7. A Fertő tava vizének és orvosi tulajdonságainak fürdő gyanánt leírása. U. ott, 1816. (Rumy, Monumenta Hungarica II. 191–287. l.)
Katona, Historia Critica XLI. 599. l.
Orvosi Tár III. 1831. 109. l.
Tudományos Gyűjtemény 1831. IV. 126. l.