Kemény Endre (magyar-gyerő-monostori),
Kemény Endre (magyar-gyerő-monostori),
országgy. képviselő, gr. K. György torda aranyosmegyei főispán s gr. Bethlen Mária fia, szül. 1845. nov. 28. Kolozsvárt; itt kezdte iskoláit; később a fővárosban jogi tanulmányokat végzett. Egyik tagja volt a kolozsvári hármas intendaturának és választmányi tagja az ottani nemzeti színháznak. Virilistája Alsó-Fehérmegyének, valamint tagja az ottani közigazgatási bizottságnak és az állandó választmánynak. A szabadelvű párthoz tartozik. A képviselőházban, hol 1875 óta a maros-ujvári (Alsó-Fehérm.) kerületet képviseli, a közoktatási bizottság tagja. Sokat utazott külföldön, különösen Kelet-Ázsiában. Birtoka Magyar-Bükkösön (Alsó-Fehérmegyében).
Költeményei, beszélyei s politika czikkei különösen a Korunk tárczájáben jelentek meg; az Igazmondóban (1868. Keleti rege, költ., Küldjük iskolába a gyermekeket és több vezérczikk); a Vasárnapi Ujságban (1869. 3. sz. Görgényi medvevadászok, 1886–1888. költ. 1897. Levelek Ceylon szigetéről a Meduse födélzetén); a M. Hirlapban (1897. 40., 42. sz. Levelek Deylon szigetéről, 96. sz. Képek Japánból).
Munkái:
Egy költői beszély. Pest, 1868.
Két költői beszély. I. A lámpatorony. II. A szerelem. Pest, 1868.
Az áldozat. Eszményi Szerelem. Költői beszélyek. Kolozsvár, 1878. (Ism. Nemzeti Hirlap 329. sz.)
A tenger fiai, Tragoedia 5 felv. U. ott, 1878. (Ism. M. Polgár 53. sz., Nemzeti Hirlap 239. sz., kelet népe 51. sz.)
Fivérek. Gyilkosok. Költői beszélyek. U. ott, 1879.
Bánffy György bárónak A gólyakirály cz. operettjéhez ő írta a szöveget. Országgyűlési beszédei a Naplókban vannak.
Petrik Könyvészete.
Kiszlingstein Könyvészete.
M. Könyvészet 1890.
Sturm Albert, Országgyűlési Almanach. Bpest, 1892. 252. l.
