Káldi György,
Káldi György,
Jézus-társasági áldozópap, szül. 1572-ben Nagyszombatban; ifjú korában Kutasi János esztergomi nagyprépost fogadta házába s ott nevelkedett; 1598-ban lépett a jezsuita rendbe Rómában és végezvén tanulmányait hitszónoknak Erdélybe küldték; innét azonban Bocskai által társaival együtt kiűzetvén, Bécsbe ment és az akadémiai ifjúsághoz latin, a néphez pedig német és olasz egyházi beszédeket tartott. Híre elterjedvén, Olmützben az erkölcsi hittan előadásával, majd Brünnben papnövendékek képzésével bizatott meg. Utóbb igazgató lett Nagyszombatban és Pozsonyban és itt a Pázmány Péter alapította collegium az ő felügyelése alatt építtetett föl. Bethlen Gábor erdélyi fejedelmet fölkereste és szemére lobbantotta neki a törökkel való szövetséget és hazája elárulását, mely elszántságáért e fejedelem nemcsak meg nem büntette, hanem barátságosan megvendégelvén, a typographia felvirágoztatására száz tallérral megajándékozva bocsátotta el magától. Bethlen 1624. jan. elején néhányat a jezsuiták közül, többi között Káldit is Bécsbe küldé, kik itt meggyőzni iparkodtak a kormányférfiakat, hogy a fejedelem őszintén óhajt kibékülni és szoros egyességre lépni a királylyal; néhány nap mulva visszaküldettek, hogy Bethlent szerény föltételek előterjesztésére buzdítsák. Pázmány ítélete szerint ez időben hozzá hasonló férfiú nem volt Magyarországban. Szónoklata hallgatóit gyakran csodálkozásra ragadta. Meghalt 1634. okt. 30-án Pozsonyban.
Munkái:
Szent Biblia. Az Egész Keresztyénségben bévött Régi Deák bötűből. Magyarra fordította. A Iesus alatt Vitézkedő Társaság-béli Nagy-Szombati Káldi György Pap. Bécs, 1626. (Az egész szentírás magyar fordítása, melynek jelességeit a protestáns kritika sem haboz magasztalni; figyelemre méltó tény, hogy a nagy terjedelmű munka nyomtatási költségeiben Pázmány Péter és Bethlen Gábor osztoztak. Kézirata a budapesti egyetemi könyvtárban. 2. kiadása Nagy-szombat, 1732., 3. k. Buda, 1782. és K. után báró Szepesy Ignácz pécsi püspök felügyelete alatt. Pozsony, 1835–36. Négy kötetben.)
Halotti beszédek. U. ott, 1629. (Egy példánya sem ismeretes.)
Az Vasarnapokra-Valo Predikatzioknak Első Resze. Advent első Vasarnapiatol -fogva Sz. Háromság Vasárnapjáig. Irta az hivek vigasztalasara és Jobbúlasára ... Pozsony, 1631.
Az Innepekre-valo Predikatzioknak Első Resze. Sz: Andras napiatol fogva Keresztelő Szent János napjáig ... U. ott, 1631.
Istennek szent akarattya. Az az: A nagy Ur tiz parantsolattanak egynehány Prédikacziókkal való megmagyarázása, Melyben Néhai ... Káldi György, Istenessen munkálkodván, nem szintén végig vihette, más sok Munkás után, az Istenhez elsietvén: Már most ... Groff Kollonicz Leopold ... buzgoságtól viseltetvén ki-adatta. Nagy-Szomnbat, 1681.
Káldi válogatott egyházi beszédei, bevezetéssel és szótárral. Szerkesztette Bellaagh Aladár. Bpest, 1891. (Jeles Irók Iskolai Tára XXXVIII. Ism. 1891. Tanáregylet Közlönye, Egyházi Közlöny 8. sz., Irodalmi Szemle 6. sz., M. Állam 68., 69. sz. 1892. 177. sz. Nyelvtud. Közlemények 1893.)
Czvittinger, Specimen 193.
Bod, M. Athenas 126.
Horányi, Memoria II. 268.
Katona, Historia Critica XXXI. 825.
Verseghy Ferencz, Dissertatio de versione hungarica Scripturae Sacrae.
Közhasznú Esmeretek Tára VII. 7. l.
Tudomány Tár 1838. Értekezések III. 296. l. (Podhradszky József).
Tudományos Gyűjtemény 1825. VII. 92–120. l.
Ferenczy és Danielik, M. Irók I. 233. l.
Stoeger, Scriptores 165. l.
Nyelvtudom. Közlemények 1864. (Ballagi Mór).
Egyetemes M. Encyclopaedia VII. 195. l.
Toldy, M. Nemzeti Irodalom Története.
Figyelő I., II., VIII.
Szabó Károly, régi M. Könyvtár I. 247., 266., 521. l.
Beöthy Zsolt, M. Nemzeti Irod. Tört. Ismertetése.
M. Könyv-Szemle 1881. 229., 1891., 1892–93., 1895.
Hittudományi Folyóirat 1890. (Fábián János).
Egri Egyházmegyei Közlöny 1891. 8. sz.
Petrik Bibliogr. I. 280., II. 522. l.
Sárospataki Lapok 1893. 43. sz.
Közművelődés 1892. 32. sz.
Fraknói Vilmos, Pázmány Péter. Bpest, 1886. arczk. (M. Tört. Életrajzok).
