Farkas András,
Farkas András,
vándor-népköltő, szül. 1770. ápr. Hódmező-Vásárhelyt Csongrádmegyében, hol alsóbb iskoláit végezte s 1789. ápr. 25. a debreczeni felsőbb osztályba lépett, honnét rossz magaviselete miatt 3 esztendős deák korában kicsapták; később Békésben tanító lett és 1791. jul. 10. másodszor iratkozott be a debreczeni főiskolába. Azután az iskolát végkép elhagyta. Ekkor Pestre ment, hol jurátussá lett. Mint ilyen Szoboszlón menvén keresztül kiküldetésben, midőn a jegyzővel, ki neki forspontot adni nem akart, összekapott és az megütögette, irta a Lói (szoboszlói) tanácsról szóló versét, melyben a szoboszlói tanácsot sértegeti. Csakhamar fölhagyott hivatalával és vándorköltő lett. Bekalandozta a hazát és fölhasznált minden kedvező alkalmat, névszerint vármegyei s országgyűléseket, melyekről kisebb vagy hosszabbra terjedő magyar verses leirásokat készített és hogy élelmére pénzt gyűjthessen, előkelő családoknak és tehetős uraknak ajánlá föl verses férczműveit, melyeket többnyire saját kis kézi sajtóján nyomatott és ő maga kötött be, és igy azokkal házról házra járván, az általa eleve kifürkészett hazafias magyar családoknál eladogatott. A rézmetszést megtanulván diák korában Debreczenben (hol akkor az a felsőbb tanulók közt virágzott), verseit többnyire ily rézmetszetekkel látta el. Utolsó éveiben mások könyöradományaiból tengődött és habár felső ruháján hátúl keresztet hordott reá varva, magát reformátusnak vallotta. Meghalt 1832. szept. 13. Hódmező-Vásárhelyen 62 éves korában (a r. kath. halotti jegyzőkönyv szerint) egy száraz-malom házban. Magas termetű sovány ember volt. Arczképét, mely Mátray szerint igen jól van találva, maga metszette egyik munkája fölé; Farkas András Hodvizparton szül. 1777. (hibás) körülirással. Két izben lett katholikussá valami jutalmacskáért; egyszer Egerben, másszor Kalocsán, de ezt megbánván, ismét reformátussá akart lenni, ki is állotta a hat heti censurát Szentesen, de azért absolutionálist nem nyert. Czimeket tetszése szerint maga adott magának; ezek között legközönségesebb volt: Hod mezei berei Farkas András az erdélyi múzsák (farkasok) barátja, A vén Rózsáné bajnok társa stb.
Munkái:
1. Pokolbeli utazása melyet két könyvekbe kibocsátott az author maga költségén... Pest, 1794. (Azon év nov. 30. Bécsben, mint a haza törvényének praktikansa 2. kiadását hirdeti a M. Hirmondóban 1795. I. 1. sz.)
2. Páratlan és példát nem esmérő, emlékezetet fellyül haladó, feledékenység rabságába soha nem eshető N. Károlyi szék építő gyűlés... Kolozsvár, 1794.
3. Szent László csillagja, melynek feltetszésén az az ama nagyra született valóban nagy is gróf Kollegrádi Kollonitz László úr neve napján ilyen örömöt hirdett... Buda, 1799.
4. Néhai Harsányi Harsányi Jóséfa sirhalmi emlékeztetője... Körösön 18. febr. 1799.... Buda.
5. Sirhalmi versek, melyeket e tündérvilágból Posonyban okt. 23. 1799. eszt. történt kimulása után néhai Németujvári herczeg és gróf Botyán Jósef Magyarország primásának hideg poraihoz ajánlott. Buda.
6. Pannonia öröme, melyet okozott az a ritka szerencsés történet az 1799. esztendő, melyben fels. József Antal... Magyarország palatinussa... a fels. Alexandra Paulowna csász. kir. kisasszony el férizett... Buda, 1800. (Ezen verseért a nádor neje egy tengeri csigából készült tompak fedelű pikszissel, melyben 12 arany volt, ajándékozta meg. 2. kiadás. Szeged, 1803.)
7. Felséges József Antal Magyarország nádor ispánya menyegzőjének folytatása, 2. könyv. Buda (1800.)
8. Pannonia szomorusága, az az: A magyarországi nemesek felkeléseket tárgyazó könyvecske: Mely is a felséges ausztriai udvar által hirdettetett a Bikajegynek 26. 1797. eszt. A késő maradéknak emlékezetére szerzette Hold-Mezei Berei Farkas A.... Buda, 1801.
9. Mennyország felé való utazása a pokolból kiszabadúlt izének... Szeged, 1804.
10. A szabad kir. Szeged várossanak, virtusssal, és régi dicső eleinek hirével fénylő, hét szakaszból álló, polgári örző vitézi rendje. Szeged, 1805.
11. Mennyegzői versek, melyet Divényi Antal úrnak, Plachi Helena kis asszonnyal karácson havának 12. 1807. eszt. történt házassági szerencsés egybekeléseknek emlegetésére szerzett. Vácz, 1807.
12. Felséges Mária Theresia örök emlékezetére emeltetett siralmi oszlop Bécsben, 1807. eszt. Szent-György havának 13. napján történt ki mulásakor. Buda, 1807.
13. A szomorú öröm. Melyet írt a Hóld vize partján született... Szeged, 1808.
14. Mennyegzői inneplés melyet e mostani országló felséges koronás fejünk Első Ferencz ausztriai császár és apostoli király, úgy ama virtusokkal, és angyali erkölcsökkel mint meg annyi napkeleti gyöngyökkel tündöklő rubint kő módra ragyogó, a karbunkulusnál ékesebb, szépséges és felséges Mária Ludovica Beatrix királyi herczeg asszony örömökre és tiszteletekre szentelt... Pest, 1808. (Ugyanez németűl. Szeged, 1808.)
15. A Mecénás és a poéta. Mozdító szavai, és elme játékjai a vers irónak... Szeged, 1808.
16. Az életű ártatlan Musának Egerbe való nyavajogva nyomorgó utazása... Szeged, 1808.
17. Nagy meltgu Nagy Szalatnyai Fischer István urnak az egri anya megyei érseki székébe 1808-ban beiktatása idejével lett öröm inneplése, és tisztelete öregbítése. Pest, 1808.
18. A kis Trója pusztulása, vagy másként Hód Mező Vásárhelynek a kártékon, szerencsétlen tűz által történt romlása... 2. megjobbított kiadás. Szeged, 1808.
19. Fő Meltgú Gyaraki Grassalkovich Antal ur ő herczegségének Szegvár helységében bőjt más hava 8. 1809-ben Csongrád vármegyének főispányi székébe iktató gyűlése. Szeged.
20. Buda szabad kir. várossában az 1807. eszt. tartatott diéta: Szeged, 1809.
21. Felséges Jósef csász. kir. helytartó austriai főherczeg Magyarország nádorispánnyának az 1809. eszt. bőjt más hava 27. napján, Buda várából ns. Szeged várossába való utazása... Szeged.
22. A miskolczi gyűlés és verselő músának Budáról Kassára való utazása: Utazás életünk a mig meg nem halunk. Korcsmárosné? van é jó paprikás halunk? A hal vizben lakik (de a bort szereti az ember) az ágyát ha annak megveti. Kassa, 1810.
23. Apolló kis rózsás kertje, melynek kellő közepette termett, hervadhatatlan, örök illatú virágokkal kedveskedik szeretőinek, Kassa, 1810.
24. Diétai elmélkedések, melyeket Posonyban 1811. eszt. szent Jakab hava és a következő hónapokban édes hazája mostani környülállásai közt az ország gyűlése alatt följegyezgetett. Hely és év n.
25. Farsangi musika. A vén szeretet és a házasság, a vén leánynak a pártától való elbúcsúzása. Szegedre való Tsapdi Klára leánysága. A szegény kevély vagy a szolgából lett úr. Egy Bécsből szakadt, Kassán e világból csúfosan kimúlt; sidóból lett boldogtalan keresztény porczellán fabrikánsné Trési asszony élete. Módi vagy mostani viselet. Pozsony, 1812.
26. Zsigmondfy Petronilla tekintetes asszony, Fáy János úr igen ifjantan elhúnyt élete párjának örök emlékezetre méltó sir-halmi oszlopa. Melyet felemelt Sz. Mihály hava 17. 1814-ben egy utazó. Miskolcz.
27. A láthatatlan látó-kép, melyet ama világgal vetélkedő Páris megvétele után, a késői világ előtt tündöklő jelűl és tükörűl, hazafiúi szent buzgóságból, az ennek legdrágább köveiből kifaragott, és az emlékezet láthatárán felemelt. Hely n., 1815. (Szines czímképpel. Külső czíme: A három szövetséges fejedelmek.)
28. Meltgs Jekelfalvai Jekelfalusi Jósef úr és Keresztszegi gróf Csáky Nina kisasszony menyegzői versei. Miskolcz. 1817.
29. Vérrel festett koporsó, az az Réti Jósef által Mészaros György egri kanonoknak kegyetlen megöletése. Vácz, 1819. (Szinyei.)
30. G. B * * * * S * * * koporsói versei. A siró felek vigasztalásokra ugy mint keresztény szüléknek (fijai és leányaik nevében) oktatásokra irta... Vácz, 1819. (3. megjobb. és bőv. kiadás. Buda. 1829. Szinyei Farkas.)
31. Uj Jerusalem isten várossa, melyben épült Salamon király temploma; vagy Esztergom vára ujulása. Bémenetele és béiktatása az ország primássának máj. 16. 1820-ban... Hely n.
32. Szomoru vigasság. Szomorkodik uj Dácia! Örül azon Pannonia. Majd meg panaszlom Budának, amaz örömök annyának. Örvend vig Esztergom vára. Hód viz parton született Szinyei Farkas palatinalis fő udvari poéta, a magyar országi t. királyi tábla nyugvó hites nótáriussa, Erdélyi musak barátja. Bécs, 1820.
33. Sirholmi ének, melyet Rajkai Friebeisz Jósef úr halálán megszomorodott felséges Jósef, Magyar ország palatinusának, ugy a T. Pest vármegyei rendeknek mélj tisztelettel nyujt Szinyei Farkas fő udvari poéta. 1820-ban. Hely n.
34. Az ur imádsága magyarázatja a köznép lelki hasznára. Irta Hód viz parton Szinyei Farkas. Nagy-Károly, 1821.
35. A haza kétszer kötött, négyszer bomlott békessége, és a harmadik a három szövetséges fejedelmek által szerzett 1813-ban ama világgal vetélkedő párisi vár meg vételével. Irta Hód viz parton Szinyei Farkas (András) haza tudóssa, és a két magyar haza becsületbeli szolgája. Eperjes, 1822. (Két szines réznyomattal. Külső czime: A három béke fejedelem.)
36. Szüreti köszöntések, és Vicsapi l. báró Malonyay ur beiktató versei. Nem különben M. l. b. Fischer Imre ur előülése alatt végbe ment nemes Kassa városi restauratio Julius elein 1823-ban. És a birák köszöntése. Eperjes, 1823.
37. Halotti és menyegző versek. Eperjes, 1824.
38. Tekintetes nemes Borsodmegyei tisztválasztó gyűlés és bekésérő nemes banderium. 2. kiad. az 1. kiadásban esett hibáktól megtisztitva. Eperjes, 1825.
39. József császár. Pozsony és Vácz, 1825.
40. József császárhoz más világra irt levél és a beteg halott, vagy a lelki betegek sebeire készített drágalátos balsam ir. A hazafi névre méltatlanok és hazaárulóknak a hazából kiirtásokra és a halottaiból feltámadt paróka. Júdás áruló volt el adta mesterét, mért 30 ezüst pénz üté a tenyerét. De én Jézus neve tiszta tudományát 20 ezüst krajczárért árulom zsákmányát. Pozsony és Vácz, 1825. (Szinezett réznyomattal.)
41. Diéta vagy az ország fő papjainak, mágnássainak, nemesseinek és polgárjainak koronánk diszére és édes hazánk boldog állapotja ki eszközlésére, és jó békessége virágzása feltartására útat készítő és arra eszközöket fürkésző szent tanácskozásai. Pozsony, 1825. (Külső czime: Diétai vagy korona versek és az üstökös csillag magyarázatja.)
42. Hálaadó dicséret T. Vas vármegyéről, és a herczegi fő ispánnak Szombathelybe helybe kisérése, és fő asztali vendégeinek megtiszteltetése... Hely n., 1827.
43. Uj esztendei ajándék. Szombathely, 1828.
44. Lói tanács zabolázója, Zabolcsban egy nemes teleknek örökös ura. A hazában fizetés nélküli szolga: Rósa Bajnok és a vén Rósáné bajnok társa. Cardinális Eminentiája ön-ajánlásából, fizetéssel nyugott haza poétája. Hely és év n. (Arczképével a czimlapon és hét egyéb képpel.)
45. A lói-tanács. Másként ama sok próbákon forgott, és e tündér világnak bús tengerén hányatott: sőt egyszer még a pokolba is utazott Bújdosó András életének románya. Szeged, év. n.
46. Patens a haza főpapjaihoz, világi főrendjeihez, római szent birodalombeli herczegjeihez, grófjaihoz, báróihoz és nemesseihez szólló. Hely és év n.
47. Örök illattal szagoskodó poétai virágok, melyekkel kedveskedik szeretőinek Berei F. A. Hely és év n.
48. Örökös illatú rósák és virágok, melyeket nyújt a poéta szeretőinek XII darabban, rósaszin kötetben, rézmetszett képekkel, jobb rendbe szedvén, darabonként. 1. darab. 2. kiadás. Pozsony és Vácz, év. n.
49. Diétai és béiktató és fő kormányi behelyeztetési énekek. Győr és Szombathely, év n.
50. Helikoni virágok melyeket nyújt a haza nagyjainak, nem külömben tizenkét t. n. vármegyének Pozsony, Győr, Pest, Vas, Bihar, Szathmár, Zabolcs, Heves, Borsod, Zemplén, Abauj és különösen Sáros vármegyének. Hód viz parton, Szinyei Farkas. Hely és év n.
51. Fő méltgú herczeg Batthyán Fülöp, Német-Ujvárnak örökösse... főispáni hivatalába behelyeztetése Szombathelyen 1. okt. 1827-ben. Hely n.
Farkas András 1814 körül irja egyik munkájában (Patens sat.), hogy húsz év alatt 180 ivből álló poétai munkát kinyomatott, hol 30 munkájának czimét is fölsorolja, melyek közt több előttem ismeretlen van, ha csak a czimeket nem változtatta: Palestina leirása, Természet oskolája, Tollas Erzsébet, Szerelem levelei, Szinyei Farkas András élete bujdosása, Uj módi kisasszony, Régi közmondások, Verebélyi bucsú sat. Munkáiból a m. n. múzeum könyvtárában megvan 41, Széll Farkas debreczeni kir. itélő táblai tanácselnök gyűjteményében 28, Bodó Lipót nagyszelezsényi földbirtokosnál 23 darab.
Kéziratban a m. n. múzeumban a Bonaparte élete, Versei, A miskolczi gyűlés és Poétai virágok őriztetnek.
M. Himondó 1794. I. 709. l.
Tud. Gyűjt. 1817. IX. 139. l.
Katona, Historia Critica XLI. 580. l.
Danielik, M. Irók II.
Napkelet 1857. 32. sz. arczk.
Petrik Bibliogr.
Irodalomtörténeti Közlemények II. 1892. (Folyamodása Hódmező-Vásárhely tanácsához 1808.)
Mátray Gábor jegyzetei a m. n. múzeum példányaihoz 1869-ben, Bakóczy János, Széll Farkas és Szeremlei Sámuel szives közlései.
