Farkas András (Andreas Lupus),
Farkas András (Andreas Lupus),
esztergomi származású, 1531. okt. 18-tól a vittenbergai egyetemen tanult; Gálszécsi Istvánnal, ki 1532 őszszel iratkozott be a vittenbergai egyetemre, szoros barátságban élt, melyet hazájokba visszatérésök után is folytattak. Farkas reformátori munkálkodásáról azonban semmi tudomásunk sincs, ha csak nem ő azon András pap, ki egy Péter nevűvel együtt 1547-ben debreczeni pap volt. Hihetővé teszi ezt F.-nak politikai pártállása is, melylyel magát János király hívének vallja.
Munkája: Cronica de introductione scyittarum in Vngariam et Judeorum in Aegypto. Krakkó. (1538. 8-rét 16 lapon). Gálszécsinek A Keresztyéni Tudományról való rövid Könyvecskéje cz. munkájával együtt nyomatott ki s azzal összefűzve jelent meg úgy, hogy a nyomtatási hely és évszám is csak Gálszécsi munkájának czimlapjain állott; F. Cronicája pedig mint függelék, helyet és évszámot nem viselő czímmel csatoltatott hozzá. Gálszécsi munkája végkép elveszett. Ezen verses krónika három szöveg szerint maradt fenn; az első egy mult századi s nem Cornides által írt másolat a m. tud. akadémia könyvtárában; második azon 1552 után készült lenyomat, mely az akadémia s az erdélyi múzeum könyvtárában található Hoffgreff-féle ének gyűjtemény M3-O4 levelén ily czím alatt látható: Miképpen az wr isten izraelnec nepet egiptomból es hasonlokeppen az magyarokat szithiabol kihoszta; harmadik az, melyet Bornemisza Péter énekes könyve (Detrekő 1582.) 263–267. levelén olvashatunk ily czim alatt: Az sido es magyar nemzetről. Miképpen az Vristen stb.; szövegét Toldy Ferencz is kiadta (A magyar nyelv és irodalom kézikönyve. Pest, 1855. I.; végre Szilády Áron a M. Költők Tárában Bpest, 1880. II. 13–24. l. ujra kiadta: Az zsidó és magyar nemzetről cz.; az egész 354 verssorból áll.) Cornidesnél és Hoffgreffnél különböző, némileg módosított hangjegyek állanak az ének kezdetén, melyek közül az eredetinek tartható Cornides-félét megfejtve, énekre és zongorára átirva kiadta Mátrai Gábor (Történeti, bibliai és gúnyoros magyar énekek dallamai a XVI. századból. Pest, 1859.) Ezek a nyomtatásban megjelent legrégibb magyar hangjegyek.
Bod. M. Athenás 81.
Neues Repertorium von seltenen Büchern und Schriften. Nürnberg, 1796. II. 3.
Toldy Összegyűjtött Munkái III.
Figyelő I. II. 1876–77.
Szilády Áron, M. Költők Tára II. V.
Szabó Károly, Régi M. Könyvtár I. 6. l.
Zelliger, Esztergom-Vármegyei Irók 40. l.
