retek
retek – ‘vastag földalatti száráért termesztett konyhakerti növény’; ‘vastag piszok ‹valamelyik testrészen›’. Származéka: retkes.
Szláv eredetű szó: szlovén, szlovák redkev (‘retek’); végső forrásuk a latin radix, radicis (‘gyökér, retek’). A magyarba egy ősi *redky alak kerülhetett, amelyből zöngésségi hasonulással retki, retke lett, majd a véghangzók eltűnése idején a szó az úgynevezett hangzóhiányos tőtípusba sorolódott be (mint torka ⇨ torok, ökre ⇨ ökör, étke ⇨ étek).
