Izsáky Margit

Teljes szövegű keresés

Izsáky Margit (Bp., 1899. máj. 26.Bp., 1977. dec. 30.): újságíró, Kádár Imre író felesége. A színiak.-n Jászai Mari növendéke, a Nemzeti Színház ösztöndíjasa volt. 1917-ben nyert oklevelet és előbb Kolozsvárott, majd Aradon aratta sikereit. Riporteri képességeit Szántó György író fedezte fel. 1932–1939 között a Magyarság, majd 1944-ig a Magyar Nemzet munkatársa, bátor hangú riportokat írt a bodrogközi és sarkadi szegényparasztság életéről. Az első női bűnügyi riporter volt, a 30-as években a bűnöző gyermekek sorsának lélektani motívumait kereste. Tömör, sajátos hangvételű emberi portrékat rajzolt írásaiban. 1945 után a Kossuth Népe, 1946-tól a Szabadság c. lapoknak dolgozott, majd 1947-től az Asszonyok főszerk.-je, tudósított a demokratikus nőmozgalom eseményeiről. 1948-tól a Világosság c. lapnál, majd nyugdíjba vonulásáig az MTI-nél fiatal újságírók tanításával foglalkozott. Novelláit, irodalmi riportjait és tanulmányait mintegy 10 éven keresztül, a 70-es évek elejéig közölte az Élet és Irodalom. – F. m. Vörösmarty úr szerelmes (elb., Bp., 1942); Isten fekete báránykái. Riportok a nagyváros árnyékából (Bp., 1942); Egy elfelejtett magyar iparról, a művészi vasöntésről beszél egy híres műgyűjtő (Bp., 1942); Ez történt velem (ifj. r., Bp., 1943); Ötven válogatott mese (ford. és átdolgozta, Bp., 1944); 100 vátogatott mese (ford. és átdolgozta, Bp., 1944); 200 világszép mese (ford. és átdolgozta, Bp., 1944); Ország a keresztfán (riport, Bp., 1945). – Irod. Kenyeres Ágnes: Búcsú I. M.-tól (Magy. Nemzet, 1978. jan. 24.).

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT