Izsák Miklós

Teljes szövegű keresés

Izsák Miklós (Bp., 1905. aug. 21.Bp., 1980. jan. 12.): gépészmérnök, a műszaki tudományok kandidátusa (1952), egyetemi tanár. Gimn. érettségit Bp.-en tett 1923-ban. Középisk. korában országos matematikai versenyeket nyert, elsőéves műegyetemi hallgatóként pedig megnyerte az Eötvös Loránd Matematikai és Fizikai Társ. által rendezett fizikai tanulmányi versenyt. Gépészmérnöki oklevelét kitűnő minősítéssel szerezte meg 1927-ben. 1928-tól csaknem három évtizeden át a Standard Villamossági Rt.-nél dolgozott, ahol vezetékes átviteltechnikai berendezések kidolgozásában és fejlesztésében működött közre, szakmai vezető beosztásokban is. Munkája jelentős mértékben hozzájárult a m. híradástechnikai ipar fejlesztéséhez. 1945 után az Áll. Műszaki Főiskolán tanított, 1957-ben kinevezték a Kandó Kálmán Híradás- és Műszeripari Technikum ig.-jává. 1957-től adjunktusként a Bp.-i műszaki Egy.-en is tanított. 1962-ben a Villamosmérnök Kar vezetékes híradástechnikai tanszékén lett docens. 1963-tól a Kubai Köztársaságban dolgozott. 1967-ben egy.-i tanárrá nevezték ki. 1972-től a Híradástechnikai Elektronika Intézet keretében alakított átvitel- és rendszertechnika osztály élére került: itt dolgozott 1975-ig, nyugdíjba vonulásáig. Több tantárgy anyagát dolgozta ki, egy.-i jegyzetek sorát írta. Tagja, főtitkára, 1966-tól alelnöke volt a Híradástechnikai Tudományos Egyesületnek, szakértőként fejtett ki tevékenységet az Orsz. Műszaki Fejlesztési Bizottságnál, az MTA Távközlési Rendszerek Bizottságában, valamint Híradástechnikai Albizottságában. – F. m. Villanyáramkörök. Hangfrekvenciás áramkörök stabilitása (Bp., 1953); Távközléstechnikai kézikönyv (főszerk. Bp., 1966); Híradástechnikai kislexikon (főszerk., Bp., 1976). – Irod. I. M. (1905-1980) (Jövő Mérnöke, 1980. febr. 23); Molnár László Gábor: Gondolatok a tankönyvírásról. I. M. emlékére (Jövő Mérnöke, 1980. ápr. 26.).

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT