Gömbös Gyula

Teljes szövegű keresés

Gömbös Gyula (Murga, 1886. dec. 26.München, 1936. okt. 6.): miniszterelnök. Hivatásos katonatiszt volt, az I. világháború végéig vezérkari századosi rangot ért el. Az 1918. okt.-i forradalom után a honvédelmi min.-ban teljesített szolgálatot, majd Zágrábban katonai attasé, 1918 végétől a honvédelmi min.-ban a hadműveleti osztály balkáni csoportját vezette. Politikai pályafutását 1919-ben kezdte, amikor a Magyar Orsz. Véderő Egylet (MOVE) elnökévé választották. Bécsben részt vett az ellenforradalmi komité szervezésében, a Tanácsköztársaság idején a szegedi ellenforradalmi kormány hadügyi államtitkára, 1919. júl.-tól Bécsben a szegedi kormány meghatalmazottja. Horthy bizalmas híve, 1920-ban Törökszentmiklóson kisgazdapárti programmal mandátumot szerzett. Nagy szerepe volt az 1921. szept.-okt.-i Ny-mo.-i bandaharcok szervezésében és az 1921. okt.-i királypuccs letörésében. 1922. jan.-ban csatlakozott a Bethlen–Nagyatádi-féle Egységes Párthoz és irányította az 1922-i választási harcot. 1923 nyarán kilépett a kormánypártból és megalakította a Magyar Nemzeti Függetlenségi (Fajvédő) Pártot. 1928-ban megegyezett Bethlen Istvánnal, visszatért az Egységes Pártba és hadügyi államtitkár lett. 1929. okt. 10-től a Bethlen- és a Károlyi-kormányban honvédelmi miniszter. 1932. okt. 1-től a nagybirtokosok és a jobboldali katonai körök támogatásával miniszterelnök. Meghirdette 95 pontból álló programját, törvényt hozatott a kormányzói jogkör kiterjesztéséről, átszervezte a kormánypártot (Nemzeti Egység Pártja), intézkedéseket léptetett életbe a totális fasizmus kiépítésére, a nagybirtok megsegítése érdekében (hitbizományi reform, törlesztések részleteinek elhalasztása, telepítési törvény), kísérletezett a szakszervezetek felszámolásával, a munkásosztály fasiszta jellegű szervezetekbe való bevonásával (Nemzeti Munkaközpont). Folytatta a fasiszta Olaszo.-gal és Németo.-gal való szoros együttműködés kiépítését. 1933. jún.-ban a kormányfők közül elsőnek kereste fel Hitlert. 1934-ben szerződést kötött Olaszo.-gal és Ausztriával (római hármas paktum), majd Németo.-gal is, és elkötelezte magát Németo. agressziós tervei mellett. Az 1934. okt.-ben Sándor jugoszláv király és L. Barthou francia külügymin. ellen elkövetett marseille-i merénylet Mo.-on való előkészítése miatt (amelyben ~nek aktív része volt) súlyos külpolitikai bonyodalom keletkezett, melyet ~ csak Olaszo. támogatásával tudott leküzdeni. 1935. márc.-ban szembekerült a kormánypárt konzervatívabb Bethlen-csoportjával, de felülkerekedett. Átalakította kormányát, majd kormányzói kézirattal feloszlatta az ogy.-t. Az általa irányított 1935. évi választásokat a minden addiginál erősebb kormányterror jellemezte (endrődi sortűz). A választások után régi szegedi különítményes tiszttársait fontos politikai és katonai pozíciókba helyezte. 1936. máj. 14-től – egyre súlyosabbá váló vesebaja miatt – betegszabadságon volt németo.-i szanatóriumban. Irod. Gergely Jenő: G. Gy. (Bp., 2000); Szokoly Endre:… és G. Gy. a kapitány (korrajz és krónika, Bp., 1960).

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT