Szent hajlék
Szent hajlék Szétszedhető és összerakható, hordozható szentély, amelyet Isten azért adott, hogy népe között lakjon (2Móz 25,8). A jeruzsálemi templom elődje. Több igehely tanúsága szerint azonos a bizonyság hajlékával (pl. 2Móz 38,21) és a kijelentés sátrával (pl. 2Móz 40,2). Isten parancsára a pusztában készítették (2Móz 25,8; 36,8kk). Ahol táboroztak, ott állították föl. A honfoglalás után Silóban volt felállítva (Józs 18,1), utoljára Gibeónban (1Krón 16,39; 2Krón 1,3). Közben esetleg Nóbban, mert szent kenyerekről hallunk (1Sám 21,5).
Leírása a 2Móz 26-ban: Tíz, azonos méretű sátorlap borította. Ezeket lenből szőtték, kék és piros bíborból, karmazsinfonálból, beleszőtt kerúbokkal. Szélükön hurkok voltak, ezekbe aranykapcsokat fűzve erősítették egymáshoz.
Fölé tizenegy, szintén azonos méretű, de az előzőeknél valamivel nagyobb kecskeszőr sátorlap került. Ezeket ugyancsak hurkok és rézkapcsok segítségével erősítették egymáshoz. A tizenegyedik a sátor elején lelógott. Még egy vörösre festett kosbőrből és egy delfinbőrből készült takarót kellett készíteni.
Váza ezüsttalpakon állt, aranyozott akácfa deszkákból készült. Ezeket csapolással és karikákkal rögzítették egymáshoz.
Hátsó harmada kárpittal volt leválasztva, ez volt a SZENTEK SZENTJE, benne a bizonyság ládája. Az elülső részben É-on állt a szent kenyerek asztala, aranyozott akácfából. Ez ugyancsak hordozható (2Móz 25,23-30). Itt áll még az arany lámpatartó a D-i oldalon (leírása 2Móz 25,31-40). További fölszerelése a fából készült, színarannyal bevont, hordozható illatáldozati oltár (2Móz 30,1-10). Ezt úgy kellett elhelyezni, hogy a bizonyság ládája előtt legyen, de a függöny külső oldalán. Minden reggel rendbe kellett hozni a lámpatartón levő mécseseket, illatáldozatot kellett hozni ezen az oltáron. Esténként, a mécsesek felrakásakor újra. Se idegen illatáldozatot, se más áldozatot nem volt szabad rajta hozni. Méretei: hossza és szélessége egy könyök, magassága kettő.
A szent hajlékhoz tartozott az égőáldozati oltár (2Móz 27,1-8). Méretei: 5×5 könyök, magassága 3 könyök. Akácfából készült, rézzel bevonva, ugyancsak hordozható. A belső rész járulékos felszerelései aranyból készültek (2Móz 25,9), ezé az oltáré rézből (27,3).
Készült egy rézmedence is (30,17-21), azoknak az asszonyoknak a tükreiből, akik a kijelentés sátrának bejáratánál szolgálnak (38,8). Ebben mosták meg a papok kezüket és lábukat, valahányszor bementek a sátorba (40,31k).
Udvar vette körül (27,9-19). Ennek alakja téglalap: É-i és D-i oldala száz könyök, a K-i és Ny-i ötven. Ugyancsak szétszedhető és összerakható kerítés vette körül öt könyök magasságban. Váza: réztalpakon álló faoszlopok, ezüst kampókkal, összekötőkkel, huzalokkal egymáshoz erősítve, lenfonálból készült kelmével borítva. Kapuja húszkönyöknyi, művészi módon hímzett függöny. Ennek anyaga len, kék és piros bíbor, karmazsin fonál.
Kivitelezői: Bacalél Júda törzsébőh Oholiáb Dán törzséből (2Móz 31,1-11). Az ÚR jelölte ki őket és adott nekik és segítőtársaiknak megfelelő képességet.
Elkészítésének anyagi fedezete: Izráel fiainak a besorozáskor fizetett adója (2Móz 30,11-16; 38,25-27), valamint önkéntes adakozás (2Móz 35,4-29). A 2Móz 35,30-38,31 hírt ad az elkészítésről, még egyszer felsorolva az ismertetett adatokat. A nép többet adakozott össze elkészítésére, mint amennyi szükséges volt (36,5-7).
Az első hónap (Niszán) első napján történt a fölszentelése. Rászállt a felhő, az ÚR dicsősége betöltötte a hajlékot (2Móz 40,1.34k).
Mindez képmás és árnyék (Zsid 8,5). A leírások minden részletessége ellenére sem lehet pontosan rekonstruálni a szent hajlékot. Arra is van adatunk, hogy láda és szent hajlék egymástól függetlenül szolgáltak: A ládát Dávid Jeruzsálembe vitette és az ott felállított sátorban volt (2Sám 6,17), Salamon jóval később Gibeónban keresi föl a kijelentés sátrát (2Krón 1).
CP
