Szakadás
Szakadás G. szkhizma. Tulajdonképpeni értelemben Jézus példabeszédeiben fordul elő (Mt 9,16; Mk 2,21). Lényegesebb ennél az átvitt értelmű jelentés (Jn 7,43; 9,16; 10,19; ApCsel 14,4; 1Kor 12,25). Leglényegesebb jelentése azonban a keresztyén gyülekezeten belüli szakadások. Pál apostol szerint »gyülekezet« és »szakadás« egymást kizáró fogalmak (vö. Gal 5,20). Különösen a korinthusi gyülekezet úrvacsorai közösségében előforduló szakadások elviselhetetlenek az apostol számára (1Kor 11,18k; vö. 1,10kk). A szakadások oka a gyülekezet tagjainak belső vitája. Bizonyos szakadások szükségesek ugyan, hogy nyilvánvalóvá legyenek a kipróbáltak (1Kor 11,19). Tehát van eszkhatológiai jellegű szakadás is. De itt az apostol nem erről beszél, ezért óvja a korinthusiakat a szakadástól, mert az megbontja a gyülekezet egyéségét. (Ld. még PÁRT, PÁRTOSKODÁS; SZEKTA)
