Hírnév
Hírnév Valakinek sokak által elismert jó híre, ismert volta (1Móz 6,4; 11,4; 2Sám 8,13; Péld 22,1). Hírnév lehet az előkelő, nevezetes családok, nemzetségek tagjainak sajátja (4Móz 16,2; 1Krón 5,24; 12,30). Különösen értékes az Isten által valakinek adott hírnév. Ilyen a Dávidé (2Sám 7,9) és magáé Izráelé (5Móz 26,19; Ez 16,14; Zof 3,19). Isten maga szerzett hírnevet önmagának (2Sám 7,23; Jer 32,20; Neh 9,10). Izráel Isten hírneve (Jer 13,11). A hírnév olykor rokonértelmű a dicsőséggel (1Móz 45,13; Zsolt 21,6). Az ÚSZ Jézusról mondja, hogy híre elterjedt (Mk 6,14; Róm 15,20).
