Dög

Teljes szövegű keresés

Dög H. nöbáláh, g. ptóma, vagy helyette a szóma mint »szalonképes« megnevezés.
1. Jelenti a természetes halállal kimúlt, vagy szerencsétlenség következtében elhullott, ill. valamilyen ragadozó állat által megölt jószág tetemét. Tehát a B értelmezése szerint az az állati tetem számít dögnek, amely a fent említett módok valamelyike szerint múlt ki, s nem pedig az étkezési vagy rituális célból történő vágás következtében, ill. vadászaton.
2. A zsidó kultuszi-rituális törvények megkülönböztettek tiszta és tisztátalan állatokat (3Móz 11,1kk), azonban a döglött jószág teteme minden körülmény között tisztátalannak, ill. tisztátalanná tevőnek minősült, tekintet nélkül arra, hogy élve tisztának vagy tisztátalannak minősítette-e a törvény (2Móz 22,30; 3Móz 11,39k; 17,15; 22,8). Az az izráelita, aki szándékosan vagy akár véletlenül is megérintette a dögöt, tisztátalanná vált, s kirekesztetett az Istennel és a zsidó néppel való közösségből, s csak bizonyos tisztálkodási előírások elvégzése, valamint áldozatbemutatás után válhatott újra tisztává (3Móz 5,2kk).
Nemcsak az izráelita, hanem minden használati tárgy is tisztátalanná vált, ha döglött állat teteme érintette (3Móz 11,32-38). Azonban a dögöt az izráeliták el- vagy odaadhatták idegeneknek (5Móz 14,21), sőt annak a zsiradékát ipari célokra maguk is felhasználhatták (3Móz 7,24).
3. A szó a B-ban képletes értelemben is használatos (Ez 32,3kk; Hab 1,8), sőt maga Jézus is alkalmazza dicsősége visszajövetelével összefüggésben (Mt 24,28; Lk 17,37).
DI

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT