Ward,
Ward, 1. Eduárd Máté, angol festő, szül. Londonban 1816., megh. u. o. 1879 jan. 15. Eleinte a londoni művészeti akadémián, azután Rómában, Münchenben és Párisban tanult. 1855. a londoni akadémia tagja lett. Történeti képei és történeti genreképei kolorista törekvéseiről tanuskodnak. A legismertebbek: Goldsmith Olivér parasztok előtt fuvolázik; Johnson doktor Chesterfield lord előszobájában; Clarendon lord elbocsájtása; II. Jakab értesül az oraniai herceg partraszállásáról; XVI. Lajos családja a börtönben; Corday Sarolta útja a vesztőhelyre; Riccio megöletése; II. Károly király halála; Hogarth műterme; Boleyn Anna útja a vesztőhelyre stb. Freskóképeket is festett a londoni parlamentépületben. V. ö. Dafforne, Life and works of E. M. W. (London 1879).
2. W. Humbphry (eredeti nevén: W. Mária Augusta), angol regényirónő, szül. Hobartban (Tasmania) 1851 jun. 11., ahol atyja Arnold Tamás tanfelügyelő volt, akivel 1855. Angliába költözött. Már itt több cikket irt a Dictonary of Christian Biographyba, továbbá a macmillian's Magazin, Saturday Review s egyéb lapokba. 1872. nőül ment W. Humphryhez s 1881. vele együtt Londonba költözött. Munkái: Milly and Olly (gyermekek számára, 1881); Miss Bretherton (regény, 1884); Robert Eltmere (regény 3 köt., nagy port vert fel érdekes hősének, egy vallásos léleknek a természettudomány eredményei által szivében támadt harcok hű leirása által); The history of David Grieve (regény 3 köt., 1892); Marcella (regény 3 köt., 1892).
3. W. Jakab, angol festő, szül. Londonban 1769 okt. 23., megh. u. o. 1859 nov. 17. Már korán állatok rajzolására és festésére adta magát, 1816. nőstény oroszlánt ábrázoló képével nagy föltűnést keltett és azóta is rendkivüli szakértelemmel és festői erővel festette meg a legkülönfélébb vad és házi állatokat ábrázoló képeit. Rajzai után készített metszetek gyüjteményét Lawrence szövegével Boydell adta ki. 1805 óta rajzokat készített a Youatt-féle Treatise on horse fametszetei számára. Állatképeinél sokkal csekélyebb jelentőségüek a waterlooi ütközet allegoriai képe és csempészeket meg vadorzókat ábrázoló genreképei. 1811 óta a londoni művészeti akadémia tagja volt.
4. W. Janka, l. Leade.
5. W. János Quincy Adams, amerikai szobrász, szül. Urbanában (Ohio) 1839 junius 29-én. 1857-ig Henry K. Browne műtermében tanult és dolgozott. 1861-ben saját műtermet nyitott New-Yorkban. Ugyanazon évben nagy sikert aratott The Freedman szobrával. 1864. fejezte be hires művét, mely a newyorki központi parkot dísziti: Indusok a vadászaton. 1871. készítette el hires Shakespere-szobrát, 1882-ben Washington monumentális szobrát a Subtreasury épület előtt Londonban stb. Néhány mellszobor is dicséri kiváló művészetét.
6. W. János Vilmos gróf, l. Dudley.
7. W. Mária, l. Angol kisasszonyok.
