Váltó
Váltó (aiguille, switch, Weiche). Hogy az állomásba érkező vonat két párhuzamos vágány bármelyikére behaladhasson, avagy e kettőről a vonat ugyanazon tővágányra kihaladhasson, illetőleg a vonatokat egyik vágányról a másikra átterelhessük, a keresztezést (l. o.) és az u. n. V.-ból álló kitérőszerkezetet használjuk. Miként az 1. ábrából látható, a külső sinek - a tősinek - között két, csak a tövénél megerősített s a körül együttesen forduló csúcs- vagy nyelvsín van.
1. ábra.
Ez utóbbiak oly alakra vannak gyalulva, hogy kétharmadrészben a tősínhez lapulhatnak és igy a kerekkarimát a kivánt irányba terelhetik. Ezek is, mint a 2. ábrában látható, az u. n. angol V. az egyszerü V.-k. Van azonban összetett V. is.
2. ábra. Angol váltó.
Ez négy egyszerü, csúcscsal szemben fordított V.-nak az összetétele, melyeket a középen elhelyezett V.-állító készülékkel egyszerre állítanak a kellő menetirányba. E V.-k arra szolgálnak, hogy két párhuzamosan fektetett vágányra tetszés szerint mind a négy irányból lehessen a vonattal áthaladni. - V. a jogban, l. Váltó alakja, Váltójog, Váltólevél.
