Ulrich
Ulrich Keresztély, anyai ágról magyar eredetü nevezetes műépítész, szül. Bécsben 1836 ápr. 27-én. Középiskoláit és műegyetemi tanulmányait szülővárosában elvégezvén, Krafft N.-nek a seraingi acél- és gépgyár jelenlegi egyik igazgatójának ösztönzésére Karlsruhéba ment s ott a gépészeti szakmában Redtenbacher hallgatója volt. Azonban hajlama az építészethez vonzván, visszatért Bécsbe és a császári királyi képzőművészeti akadémia építészeti szakosztályában dolgozott. Midőn önálló lett, még mint fiatal ember Haarlemben (Hollandia) a muzeum tervezésével és építésével bizták meg; hasonlóan megbizást nyert Bukarestben több középületre. Később Flattich Frigyessel, a déli vasút hirneves építészeti igazgatójával szövetkezet s ezzel együtt több nagy vasúti pályaházat tervezett és épített, e mellett minden évben nagy tanulmányutat tett. 1881. Budapestre hivatott, hogy az általa készített és első jutalmat nyert gabona-elevátor tervét megvalósítsa és az építést vezesse. Ez időtől fogva működésének csaknem egyedüli tere Magyarország volt. Budapesten a nagy körúton több szép palotát emelt, az 1885-iki kiállításon ő tervezte és építette a városligetben még most is fennálló iparcsarnokot, s a nagy vámház mögött álló közraktári, kezelési és banképületet, amely utóbbival a bankkezelési épületekre nézve egészen új és célszerü rendszert honosított meg. 1885. magyar állampolgárrá lett s ezután még itt az országban egyéb kisebb épületeken kivül Fiuméban, Barcson és Mezőhegyesen gabona-elevátorokat épített. 1892. visszaköltözött Bécsbe, hol a bécsi kereskedelmi társaság palotájának építését bizták rá, de ezenkivül Bécsben, Prágában, Stuttgartban is számos köz- és magánépület tervezésével és építésével bizatott meg. 1896. csász. kir. építészeti főtanácsossá nevezték ki magasépítési tanszékére, amelyen magyar honosságának épségben tartásával, mint nyilvános rendes tanár működik. Irodalmi dolgozatai: Budapest főváros elevátora (Budapest 1844), különböző cikkei és értekezései a Bauzeitung für Ungarn, az Építészeti Szemle budapesti és a Bautechniker bécsi szaklapban. Tulajdonosa a Ferenc-József-rendnek és több külföldi kitüntetésnek.
