Süketnéma-intézetek,
Süketnéma-intézetek, célja azt a fogyatkozást, melyet a beszéd elvesztése által a süketség előidézett, kerülő úton, a látás révén pótolni, a süketnémákat arra tanítani, hogy bizonyos jelek által magukat megértessék és egyszermind másokat is megértsenek. Az újabb időkig a jelbeszéd (l. o.) volt a használatosabb, ámbár vannak feljegyezve adatok, hogy már a XVI. sz.-ban sikerült egyeseknek a süketnémákat beszédre oktatni. Újabban az ajakról való leolvasást tanítják, amely közvetlenebb és gyorsabb érintkezés, és a süketnéma ezen képesség birtokában bárkit is megérthet, de sőt még több nyelven is érintkezhet, e mellett az az előnye van, hogy a süketnéma utánozván az ajkmozdulatokat, ő maga is megtanulja a hangos szótagolást és igy a beszédet (német módszer). Ez utóbbi módszer van elterjedve újabban a S.-ben és az eredmények valóban meglepőek. Ámbár az igy tanított és nevelt süketnémák beszédje töbnyire monoton, hibásan hangsúlyozott, de vannak, akik meglepően tisztán képesek beszélni, sokszor nem is egy, hanem több nyelven. De a süketnéma-oktatás a megfelelő intézetek csekély száma miatt még nagyon tökéletlen. Szomoru tény, hogy hazánk e tekintetben a második helyen áll. Ugyanis sz iskoalköteles 100 süketnéma közül Oroszországban 90, Magyarországban 70, Franciaországban 40, Angolországban 43, Németországban 18 nem kap intézeti és igy iskolai kiképzést! Európában körülbelül 300,000-re teszik a süketnémák számát, ebből 60,000 iskolaköteles! A S.-be való felvétel a 6-ik életévben történik. Korábban való tanítással az értelem fejletlensége miatt nem érhetnének célt, későbbi években pedig az oktatás nehezebben megy. Hazánkban nyolc ilynemü intézet van, az országos süketnéma-intézet Vácon és a zsidó hitközség süketnéma-intézete Budapesten, ezenkivül Kolozsvárt országos, Aradon, Temesvárt, Kaposvárt községi, Budapesten állami s magán (Frim antal-féle); újabban Rakovszky István elnöklete alatt külön egyesület alakult a süketnémák támogatására. V. ö. György Aladár, Emberbaráti tan- és nevelő intézeteink (Budapest 1896).
