Salisbury
Salisbury (ejtsd: szálszbörri), Wilts angol grófságnak és püspökségnek székhelye az Avon, Bourne és Nadder összefolyásánál a S.-Southampton-csatorna Ny-i végében, a Vale of Pewseyig elnyuló síkságon, vasutak mellett, (1891) 15 980 lak., kés-, acéláru-, cipő-, kötél-, sörgyártással és lószőrfonással, élénk marhavásárokkal. A ccsatornákkal átszelt város nagyon rendesen épült. Legérdekesebb épülete a székesegyháza (1220-58), Nagy-Britannia egyik legszebb gót épülete, 130 m. magas toronynyal. Hossza 131, szélessége a középhajóban 70 és magassága 28 m.; ablakainak száma 365 (hármas sorban), pilléreinek és oszlopainak pedig 8766. Belsejében több síremlék van. A székesegyházat és a hozzá tartozó épületeket környékező falnak romjai még láthatók. Egyéb épületei: az Szt.-Tamás-templom a XVII. sz.-ból való szép fafaragványnyal; az 1483. III. Rikárd parancsára felállított kereszt, a természetrajzi muzeum, Fawcett szobra és a püspöki palota. É-ra a mostani várostól vannak Old-Sarumnak romjai. old-Sarum egykor Sorbiodunum néven római tábor volt, az angolszászok Searobírignek, későbben Sarisberiának hivták. Innen alapították a XIII. sz.-ban a mai S.-t, amelytől 15 km.-nyire van a Stonehenge nevü hires druida-kör (l. Cromlech) S. szülővárosa az idősb Pitt Vilmosnak.
