Rajner,
Rajner, 1. Ferenc, pedagogiai iró, szül. Gyulafehérvárt 1859 jul. 23. A gimnáziumot u. o. kezdte s Aradon végezte. 1877-80. a budapesti egyetemet járta s ugyanott tanári vizsgát tett. A sajtónak 1878 óta állandó munkása, 1888-90. a Pesti Napló, 1890-92. a Magyar Hirlap tanügyi rovatvezetője volt; 1896 óta az Országos Középiskolai Tanáregyesületi Közlöny felelős szerkesztője. A tanári működést 1893., a mostani budapesti V. kerületi állami főreáliskolában kezdte, 1891 óta pedig a budapesti VI. kerületi állami főreáliskola rendes tanára.
2. R. Lajos, egyházi iró, esztergomi prépostkanonok, szül. Visken (Hont) 1842 márc. 4. Gimnáziumi tanulmányait Selmecbányán, a bölcsészetet Nagyszombatban, a teologia három évét Bécsben, a 4-ik évet Esztergomban végezte. Pappá szentelték 1866 jul. 25. Káplán volt Vadkerten, 1869. gimnáziumi tanár Nagyszombatban, később érseki levéltáros és szertartó, 1875. szentszéki jegyző, majd hercegprimási titkár és 1882. irodaigazgató. 1886. esztergomi kanonok, 1888. c. prépost, 1889. honti főesperes. Irodalmi munkássága: számos gyakorlati és fontos vallásügyi dolgokra vonatkozó értekezés, szent beszéd stb., melyek az Idők Tanujában, Új Magyar Sionban, Kat. Lelkipásztorban és Isten Igéjében jelentek meg. V. ö. Zelliget A., Egyházi irók csarnoka.
3. R. Pál, belügyminiszter, szül. 1823 febr. 28., megölte magát Lontón (Hont) 1879 szept. 9. Bécsben tanult a Theresianumban; itt tanulmányait befejezve, 1844. az udvari kancelláriánál gyakornok, majd tiszteletbeli fogalmazó lett. 1848. fogalmazó a m. kir. földmívelési és kereskedelmi minisztériumban, a szabadságharc mint Ivánka Imre, később mint Guyon hadsegéde vett részt; ezután nyugalomba vonulva élt 1861-ig, amikor Hont vármegye alispánjának választotta meg. 1865. országgyülési képviselő, 1868. Bars vármegye főispánja, 1869 okt. 21. m. kir. belügyminiszter lett; egy év mulva idegbaja miatt lemondott, de a pártnak ezután is tevékeny tagja maradt.
