Palota,
Palota, 1. Csanád-P. (l. o.). - 2. Rákos-P., csinos nagyközség Pest-Pilis-Solt-Kiskun vmegye váci felső j.-ban, (1891) 6264 magyar lak. P. kedvelt kiránduló és mulatóhelye a főváros lakosságának, melynek itt számos nyralója s csinos úriháza van. Itt van továbbá a budapesti I. gyermekmenhelyegylet nagy telepe s Istvántelek nevü földmivesiskolája. A fővárossal a m. kir. államvasutak vonala és az újpest-rákospalotai villamos vasút köti össze. Lakói nagyban űzik a konyhakertészetet. Határában van Káposztás-Megyer (l. o.) puszta, melyen a főváros új nagy vizműtelepe van. - 3. Vár-P. (Veszprém-P.), nagyközség Veszprém vármegye veszprémi j.-ban, (1891) 5161 magyar lak., többféle egyesülettel, vasúti állomással, posta- és táviróhivatallal és postatakarékpénztárral. 998. itt verte meg István magyar fejedelem a lázadó Kupát. Régi várát, mely jelenleg romokban hever, Ujlaky Miklós építette s Korvin Mátyásnak kedves vadászkatélya és a törökök eleni védelmi pont volt. A vár 6 ostromot állott ki a törökök ellen, legerősebb volt az 1566. évi, midőn Arszlán budai beglerbég 9000 emberrel ostromolta, de eredménytelenül távozott. A vár mai alakját a XVII. sz.-ban nyerte, amikor a törököktől utoljára visszafoglaltatott. Fő helye volt a Zichy grófi család palotai uradalmának, mely ma a Sztáray grófi család tulajdona. A régi vár mellett van Waldstein János gr. kastélya.
