Maine-et-Loire
Maine-et-Loire (ejtsd: men e loár), département Franciaországban. Mayenne, Sarthe, Indre-et-Loire, Vienne, Deux-Sévres, Vendée, Loire-Inférieure és Ille-et-Vilaine közt 7120 km2 területtel, (1891) 518589, 1 km2-re 71 lak. Felülete nagyobbára sík; a Loiretól D-re fekvő felében a la Gardeban (210 m.) éri el a legnagyobb magasságát. Ény-i része nagyobbára őskőzetekből, DK-i része pedig tercier korszakbeli kőzetekből áll. Összes vizei a Loireba folynak, a legnagyobbak: a Maine, a Thouet, az Authion, a Lazon és a Sévre Nantaise. Éghajlata egészséges. Földje termékeny. 1892. 160000 ha.-on 2,5 millió hl. búza, 130000 hl. rozs, 270000 hl. árpa és 900000 hl. zab termett. A borszüret 10 évi átlagban 644623, 1892. 331185 hl.; ezenkivül termesztenek kendert és lent és nagy mennyiségben kitűnő gyümölcsöt. Nagy kiterjedésü legelők és rétek (902 km2) mozdítják elő az állat-, különösen a ló- (51250 db.), szarvasmarha- (331535 db.) és juhtenyésztést. A legfőbb ásványországi termék Angers közelében a pala; a Loire és Layon völgyében van egy kis széntelepe (30000 t. évi termeléssel); Saint-Barthélemyben szürke márvány-bányája. Ásványvizforrásokat találni Martigné-Briand Chemillé és Luigné mellett. Az ipar vitorlavászon-, vászon-, pamutszövéssel és fonással, kelmefestéssel, papír- és bőrgyártással foglalkozik. A kereskedelmi forgalom főcikkei; háziállatok, gabona, bab, gyümölcs, gyapju, kender, len, szarvasmarha, pala és iparcikkek. Járásai: Angers, Baugé, Cholet, Saumur és Segré. Fővárosa Angers (l. o.). 1790. Anjou tartományból hasították ki.
