Krisztina-legenda
Krisztina-legenda v. Krisztina élete, magyar nyelvemlék a XVI. sz. elejéről. Negyedrétü, végén csonka papiros-kódex, eredeti címlappal, ami kódexeknél szokatlan. Egészen egy kézi irása, leirója azonban ismeretlen. Kora nincs följegyezve; ismertetőinek egyező véleménye szerint a XVI. sz. elejéről való. Tartalmát címe mutatja. Említést érdemel különös helyesirása. E kódex ugyanis a hosszu magánhangzóknak a rövidektől való megkülönböztetésére a kettőzésen (aa, ee) s az egymás fölé való iráson kivül 
egy fölül alkalmazott 
jegyet is használ, még pedig az ó és ő hangoknál is. Ezenkivül a jés hangokat ugy fejezi ki, hogy a g, l, n, t betük mellé fölül jobbra egy apró i-t ir. A nemzeti muzeum tulajdona. Kiadta Volf Gy. az akadémiai Nyelvemléktár VII. kötetében. V. ö. Zolnai, Nyelvemlékeink a könyvny. koráig (1894).
egy fölül alkalmazott jegyet is használ, még pedig az ó és ő hangoknál is. Ezenkivül a jés hangokat ugy fejezi ki, hogy a g, l, n, t betük mellé fölül jobbra egy apró i-t ir. A nemzeti muzeum tulajdona. Kiadta Volf Gy. az akadémiai Nyelvemléktár VII. kötetében. V. ö. Zolnai, Nyelvemlékeink a könyvny. koráig (1894).
