Ív,
Ív, az építészetben egy tetszőleges görbületü vonal, mely két vonalat v. pontot, legtöbbnyire fölül, összeköt. Az ív a boltozat profilja, mely ennek formáját, jellegét megadja (l. Boltív). Az ívnek legalsó, kezdő pontja, ahol az az egyenes szárhoz simul, a vállpont és ha az ív boltozva van, a boltozat vastagságának legalsó fekülapja a vállazó. Legfelső pontja a tető- vagy csúcspont; két legalsó pontja közötti legrövidebb távolság az ívköz, mig a csúcspont és a vállpontokat összekötő vonal közötti függőleges távolság az ívmagasságot adja meg. (A boltozott ívnek alkatrészeit l. Boltív.) Görbületük szerint az ívek a következők:
1. A vizszintes ív (l. 1. ábra)
1. ábra. Vizszintes ív.
igen lapos, majdnem egyenes ív, melyet különösen nem nagyon széles ajtók és ablakok betetőzéseül használnak. 2. A félkörü ív, melynek görbülete egy teljes félkör. Kétféle van: 1. melynek középpontja a vállpontokkal egy vizszintes vonalba esik (l. 2. ábra)
2. ábra. Félkörü ív.
és 2. melynek középpontja a vállpontokat összekötő vonal fölé esik (emelt ív); a középpontnak ez a fölemelése rendes körülmények között 5-15 cm., nagyobb arkádoknál azonban az ívköz felével is egyenlő lehet (l. 3. ábra);
3. ábra. Emelt félkörü ív.
a félkörü ívet különösen a klaszszikus római és román stilus kedveli. 3. A körszelet, szegment v. romanát ív a körívnek csak egy része; szintén kétféle van: 1. a lapos körszelet ív (l. 4. ábra)
4.ábra. Lapos körszelet ív.
és 2. a magas körszelet ív (l. 5. ábra).
5. ábra. Magas körszelet ív.
4. A csúcsív két körszelet-ívből áll, melyek a tetőpontban egy többé-kevésbé hegyes csúcsban metszik egymást. Ha a vállpontok a körszelet-ívnek középpontjaival összeesnek, akkor a vállpontokból szerkesztett csúcsívet kapjuk (l. 6. ábra)
6. ábra. Csúcsív.
e g f ív, melyben az e és f vállpontok egyszersmind a körszeletek középpontjai. Ha a körszeletek középpontjai a vállpontokat összekötő vonalba esnek, de azokon belül, akkor a nyomott csúcsívet (l. 6. ábra e h f ív), ha pedig azokon kivül, akkor a hegyes v. lándsaalaku csúcsívet kapjuk (l. 7. ábra, melyben i és m pontok a körszeletek középpontjai).
7. ábra. Lándsaalaku ív.
A nyomott csúcsívnek egy neme az angol csúcsíves stilusban használatos ugynevezett Tudor-ív, mely négy középpontból van szerkesztve (l. szerkesztését a 8. ábrában).
8. ábra. Tudor ív.
A csúcsív is, éppen ugy mint a félkör ív lehet emelve, mint p. az a 9. ábrában látható;
9. ábra. Emelt csúcsív.
végre a késői csúcsíves stilusban alkalmazott kétszer hajlított u. n. szamárhátalaku csúcsívet a 10. ábra mutatja.
10. ábra. Szamárhátalaku ív.
Szerkezeti tekintetben a csúcsívnek az az előnye van a félkörív fölött, hogy a csúcsívvel különböző távolságukat egy magasságban lehet átívelni, ha az íveknek hegyesebb, avagy nyomottabb alakot adunk. 5. A kosárív a nyomott ívek közé tartozik és egy ellipszishez hasonlít; 3 középpontból szerkesztjük, mint azt a 11. ábra mutatja.
11. ábra. Kosárív.
Vannak azonban szerkesztési módok, melyek a kosárívet több középpontból irják le. 6. Az emelkedő v. hatytyunyakalaku ív voltaképen kosárív, melynek két vállpontja különböző magasságban van. Különösen lépcsők aláboltozásánál alkalmazzák; szerkezete, mint a 12. ábrából látható,
12. ábra. Hattyunyakalaku ív.
meglehetősen szövevényes. 7. Az arab építészetnek jellemző formái az u. n. patkóalaku ívek, vagyis olyanok, melyeknél az iv a középpontokat összekötő vonal alatt még tovább folytatódik; kétféle van: a félköríves patkóalaku iv (l. 13. ábra)
13. ábra. Félköríves patkóalaku ív.
és a csúcsíves patkóalaku ív (l. 14. ábra).
14. ábra. Csúcsíves patkóalaku ív.
A különböző építészeti stilusok az itt bemutatott ívformákat még többféleképen variálták, különösen pedig többszörösen meghajlították vagy karélyozták azokat. Igy p. a román építészet gyakran alkalmazza a félköríves karélyokból szerkesztett lóhere- (l. 15. ábra)
15. ábra. Lóherealaku ív.
és legyezőalaku íveket: a csúcsíves építészet a karélyokat csúcsívekből szerkeszti (l. 16. ábra).
16. ábra. Csúcsives karélyos ív.
A karélyok találkozásánál képződő nyulványt orrnak nevezik. A persa építészet gyakran alkalmazza a 17. ábrában
17. ábra. Persa ív.
bemutatott ívformát és ugy a csúcsíves, mint a barokk- és rokoko-stilus még igen gazdag változatosságu ívformákat is használ. L. még Árkád.
