Hajóhad.
Hajóhad. Igy nevezik egy államnak mindazon hajóit együttvéve, melyek közvetlenül vagy közvetve az állam jogainak megvédésére a tengeri harcban résztvenni hivatvák. Általánosságban a H. hajóit alkalmazásuk és minőségük szerint osztályozzák. Alkalmazásuk szerint: 1. csatahajók, 2. cirkálóhajó, 3. torpedónaszádok, 4. jelzőhajók 5. vonathajók, 6. folyamhajók, 7. állomás- és kiküldetésekre szánt hajók, 8. kikötői és parti szolgálatot teljesítő
hajók különböztetnek meg, melyekhez mint az uszó hajóhadanyaghoz tartozó jármüvek még az iskolai célokra használt oktatóhajók és ezek mellékhajói, valamint az avult hajók (hulk) is számíthatók. Az 1-6-ig nevezett hajók a hadműveleti H.-at képezik, mig a többiek «különleges célu hajók» elnevezés alatt foglaltatnak össze. Ez utóbbiakhoz az állam érdekeinek megfelelőleg - mint az p. az angolok és franciáknál szokásban van - csatahajók is tartozhatnak. A H.-ban eszközlendő hajókötelékek összeállítása első sorban a hajók összámától, az egyes hajók minősége és harcértékétől, valamint a harccéltól is függ. 3-6, egy parancsnok vezénylete alatt álló hajó egy «manövertestet» képez s ha önálló, akkor hajórajnak, ha magasabb kötelékben áll, akkor hajóosztálynak nevezik. Az oly kötelékben két-két hajó egy «csoportot» képez és egymás iránt kölcsönös segélyadásra köteles. Több hajóosztályból álló kötelék képezi a H.-at, mint általán véve ezen elnevezés alatt egy államnak összes tengeri haderejét is értik. Az alábbi kimutatás az egyes tengerészeti államok hajóhadához tartozó hajók számát tartalmazza az 1893. év végével, mely kimutatásban az iskola- és szállítóhajók, kikötőhelyi és más különleges szolgálatra alkalmazott hajók nincsenek felvéve. Megjegyzendő azonban, hogy a hajók osztályozása az egyes államok által többé-kevésbé különböző módon történik és korántsem a hajó tonnatartalmából tétetik függővé; hasonlóképen különböznek a hajók harcértékre nézve is, miután ennek tényezői: az építési rendszer, menetgyorsaság, szénkészlet-mennyiség, löveg- és torpedó-felszerelés stb. nem egyformák. Ehhez járul még, hogy egy és ugyanazon osztályban uj és régi hajók vannak, amelyek harcértéke koruknak megfelelőleg nagyon is különböző.
A H.-akat a XV. sz. végével kezdték harcászatilag szervezni, mely szervezésben kivált az angolok, franciák és spanyoloknak volt legtöbb részük. A velenceiek és a genovaiak is birtak virágzásuk korában a nagyobb tengeri hatalmakon kivül H.-akkal, melyeket kereskedelmök megvédésére és hódításokra használtak volt. Hires H.-ak voltak: a Gonzalvo de Cordova spanyol hadvezéré 1500., mely 51 hadihajóból, számos gályából állott több ezer katonával megrakva; továbbá a Don Juan d'Austria alatti 1571., 351 kisebb-nagyobb hajóból, 26000 emberrel, és II. Fülöp spanyol király nagyhirü armadája.
