Gyula
Gyula pápák, 1. Gy. (I.), a pápai széken 337-352. ült, küzdött az arianusok ellen.
2. Gy. (II.), pápa, azelőtt Giuliano della Rovere, szül. 1443. Albizuolában, IV. Sixtus pápának unokaöcscse volt, aki a püspöki és biboros méltóágra emelte. III. Pius halála után 1503. megválasztották pápának. Nagy politikus, a művészeteknek és tudományoknak pártfogója volt. Az Egyházi Állam viszonyait rendezte és megerősítette. Elüzte Borgia Cézárt, meghódította Bolognát, Perugiát és több más várost. Célja volt Itáliának felszabadítása az idegenek uralma alól. Velence ellen szövetséget kötött I. Miksa császárral, aragoniai Ferdinánddal és XII. Lajos francia királylyal 1508 de. 10. Ez volt a hires cambriai szövetség. Midőn Velence Romagna városait átengedte és a papságot adómentesítette. A franciák ellen szövetkezett a köztársasággal (1511 okt.) Kitünő hadvezér lévén, maga vezette a csapatokat. Lateránban egyetemes zsinatot tartott 1512. -
3. Gy. (III.), pápa, azelőtt Giannauario Giocchi, szül. 1487. Rómában, később családjának eredetéről del Montenak hivatta magát. 1536. biborossá lőn, 1545. a tridenti zsinaton mint pápai követ szerepelt, ahol a pápaság érdekeit védte buzgó erélylyel. 1550 febr. 7. pápa lett. V. Károlylyal Farnese Octavio kiüzésére Velencéből kötött szövetségtől csakhamar elállott. 1551. ujra összehivta a megszakadt zsinatot. megh. 1555 márc. 23.
