Grossmann
Grossmann Ignác, fizikus, szül. Gönc-Ruszkán (Abauj vármegye) 1823 febr. 16., megh. Budapesten 1866 máj. 21. Atyja rabbinusnak szánta, azért ifju korában csakis héber teologiai tanulmányokkal foglalkozott. Titokban a gimnáziumra készült, melynek felsőbb osztályait Szarvason kitünő eredménynyel 1843. végezte. Innen a prágai egyetemre ment, hol matematikai és pedagogiai tanulmányokkal foglalkozott. Miután a tanítói oklevelet elnyerte, hazajött és 1847-1851-ig Győr-Szigeten mint tanító működött, innene a fővárosba költözve az 1852-től 1854-ig tartó időközben a József-ipariskolán tanult. 1854. a pesti izraelita hitközség leányiskolájának vezető tanítója lett, 1857. a pesti kereskedelemi akadémia tanárává neveztetett ki. 1862. mint telegráf-mérnök és pénzügyi ellenőr a pest-losonc-zólyomi vasuttársaságnál lépett szolgálatba, mely állásban korán bekövetkezett haláláig maradt. G. a higanylégszivattyunak feltalálója. A tőle szerkesztett, később a műegyetemnek átengedett, még jelenleg is ott látható készüléket Sztoczek József a kir. m. Természettudományi Társulat 1859 jun. 4. tartott ülésén bemutatta. G. Geisslert és Sprengelt megelőzte, csakhogy elsőségi jogát ezekkel szemben soha sem védelmezte és találmányát a külföldi tudományos közlönyökben közzé sem tette. 1854. uj szerkezetü gazometert talált fel, 1865. szabadalmat nyert a telegráfvonalak berendezésére vonatkozó javításra, melyet rövid időre bekövetkezett halála miatt nem hasznosíthatott. 1864. a pesti áru- és értéktőzsde megbizásából táblázatokat készített, melyekből a gabonanemek mázsánkinti árát bizonyos gabonamennyiség sulyából azonnal megmondhatjuk. Néhány műve: Führer in der geometr. Analyse d. Krystallographie (Lipcse 1857); Az elemi betüszámtan alapvonalai (Pest 1857).
