Debreczeni Kalocsa
Debreczeni Kalocsa János, szül. Debrecenben 1632., megh. Polgáron 1710 közepe táján. Tanult Debrecenben 1650 tavaszáig, azután külföldre ment. A franekerai egyetem hallgatói közé 1653 okt. 29. lépett, innen nemsokára Lejdába ment át, hol 1654 márc. 4. iratkozott be, de csakhamar visszatért Franekerába. Itt azután több évet töltött s innen látogatott el a gröningeni egyetemre is, hazatérése előtt pedig Londonba, ahonnan 1658. vissza is jött Magyarországba, hol kecskeméti rektor, majd 1661.ugyanoda való lelkész lett. 1667. átment a tiszántuli kerületbe, hol először Hajdu- (akkor Rácz-) Böszörményben foglalt el lelkészi állomást. Innen 1669. Nánásra ment, hol csak egy évet töltött. 1670-74. ismét Böszörményben, később Derecskén. 1681-től Balmazujvárosban működött. 1683 végén kabai, 1686 márc. sámsoni, 1690. ujra böszörményi pap volt s mint ilyet választották 1691 elején esperessé. De még ez évben Bihar-Nagybajomba ment lelkésznek, honnan még 1697. előtt elment valahova. 1705. Polgáron volt pap s itt is maradt haláláig. Művei: De rerum modis (Leiden 1654); De formarum materialium origine (u.o. 1654); De existentia Christi aeterna (I-II. r., Franekera 1655); Halotti beszéd Felvinczi Sándor felett (Dicséretes emlékezet, Debrecen 1686); Halotti beszéd Szenczi Pál felett (u.o. 1691); Örök élet zsengéjének érzése; Szent Dávidnak hét paenitentia-tartó zsoltári (A «Keskeny ut» mellé csatolva, Sárospatak 1662); Isten ajándékával való kereskedés, avagy Énekek Énekének magyarázatja (Olaszból fordítva. Debrecen 1693). Uj kiadásban bocsátá közre Pápai Páriz Imrének Keskeny ut (Sárospatak 1662) és Medgyesi Pálnak angolból fordított Praxis pietatis (Kolozsvár 1677), ugyszintén sajtó alá rendezte Szathmári Ötvös Istvánnak Titkok jelentése (Szeben 1668) c. művét, mindeniket előszó kiséretében. Üdvözlő verset irt Egrespataki Andráshoz, ki Franekerában 1654. és Békési Jánoshoz, ki ugyanott 1656. értekezett, gyászverset pedig a Nógrádi Mátyás halálára 1681. V.ö. dr. Kiss Áron, D. K. J. (Debreceni Prot. Lap. 1883).
